Leltár

Holnap irány Sopron és az aktuális év végi leltár. Kelés fél 5-kor, merthogy be akarjuk fejezni és még haza is akarunk érni holnap. Nem állítom, hogy a kedvenc hétvégi tevékenységem, dehát ezt is meg kell csinálni valamikor. Pár éve még kétszer kellett abszolválni, na az volt ám csak a finomság, mostmár szerencsére elég évente egyszer. Bár szerintem még ez is sok...
Amikor már a 480. féle bugyit írom cikkszám, darab, beszerzési ár és eladási ár szerint, és a 827. melltartót, na akkor nagyjából azt is válogatott kínok között égetném el, aki ezeket az amúgy álomszép cuccokat kitalálta. És persze ilyenkor jövök rá, hogy mennyivel jobb annak, aki télikabátokat árul, vagy tv-ket - merthogy ezek legalább jó nagyok - és arra is, hogy milyen szar annak, aki csavarokkal, alátétekkel, vagy varrótűkkel, szalagokkal stb. foglalkozik. Merthogy azokat méterre le kell mérni. Broááá.
Szóval túl leszünk rajta, mindenki meglássa.
Viszont kérek mindenkit, hogy tegye össze néha a két mancsát értünk, hogy nehogy lerohadjon az özönvíz előtti laptopunk - mint ahogy a múlt évben nagyjából a leltár felénél megtette a szemét - és lehetőleg ne formatálja csak úgy önszorgalomból a floppyt, amin remélhetőleg rajta lesz a cucc. Merthogy egyszer már ezt is megtette általam ismeretlen okokból kifolyólag. Azóta nem vagyunk túl jóban.
Biztonsági intézkedésként nyomtattam 60 oldal leltárívet, végszükség esetén kézzel írom a cuccost, de akkor meg hétfőre ínhüvelygyulladásom lesz, pluszban még gépre is fel kell majd vinni, na jó abbahagyom. Kalandra fel, reszkessetek bugyik, tangák harisnyák és társaik, jövüüüüünk!!!!