Velence

Velence az űrállomásról. Mindig elképedek az ilyen képek láttán. Először azért, mert lenyűgöz a szépsége, aztán meg azért, mert hihetetlen - számomra - a technika.

A fürdőszoba majdnem teljesen készen van. Az aljzat majdnem teljesen készen van, a festést elkezdték. Ma veszünk bordűrt a gyerekszobába. Macisat. Édeset. Nem röhög. :o))

Hosszú bécsi hétvége

Pénteken reggel elindultunk Sopronba. Oda is értünk, el is foglaltuk a szállást, ami jéééé fel lett újítva, igazán kényelmes lett - persze ahhoz képest, amilyen legutóbb volt.
Aztán irány a SCS, vagyis a Shopping City Süd. Én még sosem voltam ott, nem is nagy kár így utólag. Iszonyú nagy helyen még iszonyúbb mennyiségű üzlet, de a Body Shop kivételével egyetlen olyan nem volt - na talán még a Kleider Bauer - ami itthon ne lenne megtalálható. Sétáló ember sok, vásárló alig. Az árak nagyjából mint itthon, csak vásárolni tök felesleges oda elmenni. Ez az én véleményem - nem is vettünk semmit sem az ég világon.
Szombaton irány Schönbrunn. Térkép elő, irányban vagyunk. Aha, egészen addig amíg egy kamion el nem takarta előlünk az egyetlen lejáratot. Egy órát kóvályogtunk Bécs külvárosában, mire egy rendes hapi normálisan elmagyarázta, hogy merre menjünk. Egyből megtaláltuk. Röpke 6 órát töltöttünk ott, záróra előtt fél órával hagytuk el a tett helyszínét. Viszont hazafelé csont nélkül vettük az akadályokat.
Vasárnap is irány Bécs, mivel szombaton kissé eltököltük az időt. A Burg nagyon-nagyon szép, nem mintha Schönbrunn nem lenne az, ott is elvertünk vagy 3-4 órát. Aztán még megkerestük a Kapucinus-templomot, ott vannak eltemetve a Habsburgok évszázadok óta, szegény Sissit és Ferenc Jóskát éppen restaurálják. Aztán még egy kis kolbászka, egy kis Stephans kirche, egy kis kávécska majd irány haza.
Lényeg a lényeg, jó érzés volt, hogy nem csak mandarin nyelven - nem vicc - hanem magyarul is lehet kapni fülhalgatós idegenvezetős telefont majdnem mindenhol. Igazán rendes dolog a sógoroktól. Bécs egyre koszosabb, de még mindig nagyon szép.
Hát röviden ennyi. Érdemes volt, szép volt, tanulságos volt, és nem is olyan őrülten drága. Megyünk máskor is.

Forráspont

A vízszerelő ma nemtomhanyadszor vert át minket, miután J-vel kétszer megbeszélte, - ebből egyszer a fülem hallatára - hogy ma reggel 8-kor ott lesz a lakásban és beszereli a fürdőbe a kádat. Persze nem jött. 3/4 9-kor felhívtam, hogy ugyanmámikorleszolyantünciésmikorszíveskedikmegjelennihogyrohadjonmeg. Mire ő: "Nem gondolta volna, hogy percre pontosan kell megjelenjen a burkolók előtt." Hogy a jó ...va anyádat. Komolyan nem tudom, hogy az ilyen emberekkel mit kell/lehet tenni. Mérhetetlenül hazug, arcátlan és minden lepereg róla. Ha van valakinek ötlete a szankcionálásra, ne kíméljen.

Alsóörsi holland szomszéd jókívánságokkal teli levele dobta ma fel először a hangulatomat. Igazán kedves tőle nem? Legalább egy kicsit gyakorolhatom az "angol tudásomat". Hehe.
Főnököm szerint nekem - is - fehér köpeny szindrómám van, egyébként mivel magyarázható, hogy tegnap az asszisztens nő 146-os vérnyomást mért nálam? Soha soha nem volt ilyen magas, erre hazamentünk, leültem megmérni, mert el nem hittem hogy ilyen nekem lehet. Naná, hogy 117 volt. Beszarás. Ha kitalálják, hogy nekem márpedig magas a vérnyomásom, én világgá megyek.

Nem értem

Ha egy kollega teljesen simán, rendesen megy el nyugdíjba - értem ezalatt, hogy nem létszámleépítés keretében, vagy egyéb módon - akkor miért gondolja, hogy őt teljesen jogosan megillet x összeg, nevezzük végkielégítésnek? Nem értem. Nyugdíjba vonuláskor nem jár végkielégítés én legalábbis úgy tudom. Mégis a kollegák 98%-a teljesen természetesnek érzi - és ha nem kapja meg az általa kért!! összeget, akkor mélységesen megsértődik, és őrült lobbizásba kezd - hogy nyugdíjbamenetele alkalmából a cég hozzávágjon egy igen tisztességes összeget szinte mindegy, hogy milyen címszó alatt. Komolyan és tényleg nem értem.
Én Tgyásra, Gyedre és Gyesre megyek hamarosan. Nekem nem akar átutalni valaki egy kisebb összeget? Tárgyalóképes vagyok és rugalmas.....

UPC - Mekdönci

Valamikor a múlt évben morogtam a UPC miatt. Azt továbbra is fenntartom, viszont kiegészítem azzal, hogy fejlődnek.
Igaz, hogy vártam 30 percet mire sorra kerültem, de oltári kedves ügyfélszolgálatos csajszi mindent elintézett, információkkal bőségesen ellátott sőt.... szóval igen, van ma Magyarországon olyan cég, aki képes fejleszteni az ügyfélszolgálata színvonalát.
S hogy teljes legyen az örömöm megajándékoztam magam és Lilipetit egy sajtburgerrel és egy nagy sültkrumplival a mekdönciben. Nincsenek emlékeim arról, hogy mikor ettem ilyen helyen utoljára. Hát épp ideje volt, hogy gyermek megkóstolja a kevésbé egészséges, de nagyon jól tud esni eledelek egyikét.

Keresztkérdés

Szerintetek ha az egyik mérleg szerint három hét alatt 1 kilót híztam, míg a másik szerint ugyanezen idő alatt 4-et, akkor kinek van igaza?
Megfejtéseket várok.

Körülöttem kezdenek előkerülni az ilyen-olyan iskolai osztálytársak. Ennek oka, hogy ahogy észreveszem mindenki most szül, vagy most fog vagy a testvére fog, vagy készül rá, vagy akármi. Ezek jó dolgok. És érdekes elmélázni rajta, hogy míg az anyuék korosztálya rögvest esküvő után hamar-hamar, de legkésőbb a 20-as éveinek végén szülte a babákat, addig az én korosztályom köszöni ráért. Kiélvezte a 20-as éveit, járt erre-arra, csinált ezt-azt, vagy férjhez ment vagy nem, lett neki lakása vagy nem lett, szóval nem a legelső helyen áll már a gyermekvállalás.
Ez szociológiai szempontból szomorú, egyébként meg teljesen és tökéletesen megértem magunkat. Igazunk van. Én még mindig nem érzem, hogy lemaradtam volna bármiről is és nem bánom, hogy 50 éves leszek mire a gyerekem 20 lesz. Kéne?

Aranyos

Olyan régen volt már ilyen, hiányzott.

Hajrá Kóki, hajrá Kóki, hajrá Kóki!!!!!

Tulajdonképpen

Tulajdonképpen gyönyörűséges idő volt a hétvégén. És tulajdonképpen az is isteni volt, hogy vasárnap elmentünk Bakonyba és ott csaptunk egy igazi hamisítatlan pikniket. Amolyan pokrócosat. Tulajdonképpen jó volt az is, hogy tegnap csináltam egy bazi nagy tepsi pásztortarhonyát és mindenki szerint jóóó volt.
Tulajdonképpen egyáltalán nem jó, hogy a ma reggeli Nap keltében annak a szülészetnek a főorvosa, ahol reményeim szerint világra óhajtanám pottyantani szerelmünk gyümölcsét még mindig nem tudja, hogy most kinek hogy kell majd fizetni és mennyit és miért is. Kedvencem a bizonytalanság mondtam már?

Nos nem tudtam eldönteni, hogy melyik képet is tegyem fel húsvét alkalmából, ígyhát felteszem mind a hármat. Remélem mindenki talál köztük számára kedveset.

Miért utálom a húsvétot?

Nem kedvelem a húsvétot. Ennek több oka van, a legmesszebb gyökerező valószínűleg az, amikor a szomszéd Feri bácsi totál részegen rámöntötte a egész parfümös üveget, minek következtében legalább másfél napig nem láttam az egyik szememre, merthogy az üveg tartalmának jelentős hányada belefolyt.
Következő okként felhozható az a tény, hogy általában ilyenkor jön rá életem párjára és persze az egész családra - rajtam kívül - a menjünkleatelekre akció. Én élből nem vagyok túl nagy telek-fan, de ilyenkor hatványozottan rühellem a hideg, pókhálós, büdös, üres telket. A házat átfűteni ennyi idő alatt lehetetlen, ezért én minden telken töltött átkozott húsvétkor meg/felfázom, és akkor az még a jobbik eset ha mindennek tetőzéseképpen megússzuk az egészet eső nélkül. Na mert akkor az igazi ám a móka ha még esik is. Mert akkor még az orrunkat se tudjuk kidugni, hanem ülhetünk dideregve a hideg házban. Amit rajtam kívül valahogy mindenki élvez.
Szóval utálom az egészet. És ez a - számomra - kanossza járás holnap kezdetét veszi és tart egészen hétfő délutánig.
Igen, asszem nem kedvelem a húsvétot.

A metróépítés miatt már mindenhol villamospótló buszok járnak, így a Bartókon is. Nagyjából 10 másodpercenként. Igenám, de jár azért rendes villamos is a síneken, mondjuk a 19-es, a 18-as stb.
Szóval történt, hogy 19-es villamos megérkezett a megállóba. Mögötte jött a vilipótló busz. 19-es elindult a megállóból, majd pár méter után megállt, mert pirosat kapott. Vilipótló beállt szépen a megállóba. Majd a 19-es elkezdett visszagurulni, csak úgy. Vilipótló dudál, integet, dudál majd pufffff. 19-es belecsurgott szépen vilipótlóba és kulturáltan összeakadtak.
Reggeli dugó rulez, legalább 150-200 ember leszáll róluk, forgalomirányító lóhalálában közeledett a Gellért-szállóból - éppen akkor nyelte le az utolsó korty kávéját.
Azért megoldódott a dolog, de ijesztő volt nézni, hogy 3-4 perc alatt mekkora dugó tud keletkezni.
Hát ennyi történt reggel.

Hűűűlyeséééég :o)))

Tudni akarod hol jár épp a barátnot/barátod?
Ha tudod a mobilszámát (pl:0630 1234567),akkor a muholdasprogram 1m-es pontossággal beméri a helyzetét...Az alábbi címen találod a keresot:
http://www.sat-gps-locate.com
és tényleg megtalálja...

Ez történt hétvégén

Szép hétvége volt, mondhatom.
Szombaton délelőtt elmentünk Ikeázni, konyhaügyileg. Ember hegyek, gondolhattam volna, de nem gondoltam. Persze nem jutottunk semmire, ma visszamegyünk. Ennek ellenére jól összebalhéztunk a saját hülyeségünkön, mert ugye miért ne. Szombati hangulatnak lőttek.
Vasárnap délelőtt elmentünk az Utazás kiállításra csak nézelődni és nagy-nagy örömömre kaptunk 3 db csodaszép plakátot Alanyáról. Már meg is van a helyük.
Aztán még leellenőriztük a kőművest, gondolatban berendeztük a nagyon picikévé vált dolgozó szobát, majd haza. Estebéd, J. autót pucolt, és hipp-hopp este is lett.
De azért nem volt a hétvége ilyen sima.
Péntek délután megvakartam a bal szemem alatti bőrt, mert viszketett. Öt perc múlva egy helyes kis hurka képződött a vakarás helyén. Klassz, gondoltam ha nem nyúlok hozzá majd el fog múlni. El is múlt. De éjszaka arra ébredtem, hogy valami nem stimmel. Aztán belenéztem a tükörbe és majd' elájultam, amikor megláttam, hogy a szemem alatt nem táska, hanem egy egész hátizsák keletkezett. Oltári ronda volt, viszont se nem fájt, se nem viszketett se semmi. Visszafeküdtem, gondoltam majdcsak lesz vele valami. Hát nem lett. Reggelre ugyanolyan maradt. Ilyen fejjel mentem Ikeázni.
Szombat éjjel sem lett sokkal jobb a helyzet, legfeljebb megfejelte a dolgot az, hogy bevéresedett a szemem is. Táskák plusz vér, kiráááály!!!
A bevérzés reggelre elmúlt és délutánra a táskák is visszavonultak, úgyhogy a kiállításon már csak egy kezdő zombi kinézetem volt. Meg egy jó nagy napszemüvegem.
Ma viszonylag normális kinézettel és vastag alapozóval bejöttem. Alig látszik valami. Namost ha ezek alapján valaki megmondaná, hogy mi történt velem, nagyon hálás lennék érte.
Gyermek szépen focizik a pocakomban, ami pocak az utóbbi egy hét alatt szerintem bőven behozta a lemaradást, oltári nagyot nőtt. Egyelőre nem kenem semmivel, de azt hiszem lassan el kell kezdenem.
Hát ennyi egyelőre.
Ja igen. Vízszerelő ma reggel pontban 8-kor megjelent a munkán, és megegyezett J-vel, hogy addig el se megy amíg mindent, értsd MINDENT meg nem csinál. Ebbe a gázszerelés is beletartozik, merthogy a múlt héten még csak a vizet akarta teljesen megcsinálni mondván a gáz még ráér. Hát nekem mindegy, de a hirtelen jött nagy lelkesedése semmit sem változtat azon, hogy alig várom hogy eltűnjön az életünkből. Nagyon nem begyere a hapsi.