Összes oldalmegjelenítés

2005. október 27., csütörtök

Prága :o))))

És tegnap befizettük. November 10-től 4 napig Prágában leszünk. Állati jó szállást találtunk (ill. jónak tűnik, aztán meg majd meglátjuk) és Prága állítólag gyönyörűséges. Már csak valami túrista-időt kellene igényelni valahol....
A hétvégén magamévá teszem a kölcsönkapott Prága útikönyvet, úgyhogy a jövőhétre profi leszek. De azért ha valaki már volt, szóljon pár szót.

2005. október 25., kedd

hónapforduló

Mondtam én már az elején is, hogy jó dolog az, ha az ember nem egy napon tartja a polgári és az egyházi esküvőjét. Így dupla alkalma van ünnepelni.
Mi pl. vasárnap és ma reggel is házassági hónapfordulóra ébredtünk. ;o)))

Ugye nem kell mondjam, hogy milyen remek dolog az ilyen.

2005. október 21., péntek

Országjárás

Tegnap megejtettünk egy röpke Várpalota-Veszprém-Zirc-Pápa-Sárvár-Szombathely turnét. J. dolgozott én meg sétáltam a városokban és fotóztam amikor úgy adódott.
Rövid konklúzióim:
Várpalota: a várban vegyipari múzeum van (khm...) amit kihagytam, de a várat egyébként éppen restaurálják, amit nem tudom jelen esetben mit jelent, mert még semmit sem látni, de az tuti, hogy ártani nem fog neki.

Veszprém: egyik kedvenc városom. Gyönyörű - a Fő tér és környéke, valamint az óváros egy része. De a fő sétaúttól 1 utcányira balra iszonyú állapotok. Szégyen. A kilátás továbbra is felejthetetlen, szeretem ezt a várost.

Zirc: kellemes meglepetésként összefutottunk J. rokonaival, úgyhogy jelentősen lecsökkent a városban nézelődéssel tölthető perceim száma. DE. A templomot felújították belülről, valami félelmetesen szép lett - mindenkinek csak ajánlani tudom - és a külső restaurálás is folyamatban van, a köv. 50-60 évben, mert nagyjából ennyi idő alatt jön össze rá a pénz. Meglepi, hogy az idegenvezető hölgy egyedül nekem tartotta meg az ismertetőt, mert én voltam az egyetlen "idegen"...

Pápa: az Esterházy kastély állapota egészen egyszerűn siralmas és kétségbeejtő. Miközben csak a szentlélek tartja össze az évszázados falakat, belül kultúrház és könyvát működik. Nagyon elszomorított a látvány és nagyjából 0 % van arra, hogy ezt a csodás palotát valaha is rendbe tegyék. Tudom hogy horribilis összeg meg minden, de akkor mi a francért kellett így elhanyagolni? A háta mögött lévő szabadtéri színpad egész egyszerűen életveszélyes, pedig gyönyörű környezetben van, mérhetetlen pazarlás ez. :o(((

Sárvár: sajnos csak nagyon kevés időnk volt ott, úgyhogy a várat kénytelen voltam kihagyni, de az mindenesetre döbbenet, hogy a város főutcáján kínai, hongkongi és egyéb ferdeszemű üzleten kívül nagyjából egy dm és 2 optikus van. Ennyit a magyar kiskereskedelemről.

Szombathely: szégyen, de még nem voltam ebben a városban. Most is csak egy nyúlfarknyi időt sikerült eltölteni benne, de nagyon szimpatikus lett. Feltétlenül vissza kell menni, hogy jobban megismerhessük, de az tuti és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy a GÖDÖR nevű műintézménybe nehogy egyen MICIMACKÓ KEDVENCE nevű izét, mert olyan gyomorrontást fog kapni, mint én. :o(((

Összefoglalva: mázli volt, hogy csodaszép időnk volt és egész nap járkálhattam ezekben a csodaszép városokban, de elszomorít, hogy mennyire nem fordítanak kellő figyelmet a városok az értékeikre. Azért persze szépek, mert a miénk, de mégis valahogy időnként nagyon elbúsultam.
Csináltam néhány képet, igyekszem feltenni őket a http://kep.tar.hu/muzli - re.
Akit érdekel...

2005. október 19., szerda

Ilija

Ma délelőtt felhívott egy nagyon régen hallott - és még régebben látott - barátom, Ilija. Emlékeim szerint tavaly év végén hívott fel, amikor majdhogynem a halálomon voltam és akkor megkértem, hogy bocs de most nem vagyok kommunikatív állapotban, hívjon picit később. Hát az most volt. :o))
Igaz, kültem neki anno esküvős képeket, amiket mint most kiderült meg is kapott, csak bocs elfelejtette megköszönni.. hát igen, ő Ilija.
Kedves aranyos és facér fiú, úgy 8 évvel ezelőtt rettenetesen bele voltam szerelmesedve, de akkor ő nem volt belém, aztán úgy két évre rá meg ő szerelmesedebb belém, de akkor én meg már foglalt voltam. Azóta is tart a barátság, ilyenek az életre szólók. Valahogy biztos vagyok abban, hogy ha szükségem lenne rá, akármikor felhívhatnám és ő is engem. Még akkor is, ha ezt nem kötjük naponta a másik orrára.
Akármibe lefogadom, hogy legközelebb nagyjából 8 hónap múlva fog jelentkezni...

2005. október 14., péntek

Vonatozás

Tegnap este elfelejtettük átállítani az órát, így 1/2 6-kor nekiállt ordítani az állatja. De ettől függetlenül sikerül 1/4 7-kor kinyomnom magam az ágyból...
Ma le IC-zek Siófokra. Remélem ez is olyan kényelmes fajta, mint ami Sopronba közlekedik. Bár a néhány évvel ezelőtti balatoni vonatozásaim még mostanában is rémálmaiban jönnek elő. Iszonyú kosz, büdös, tömeg meg még ami sikerül. :o(((
Mindenesetre valamivel több, mint egy óra alatt lent leszek, ami nem számít rossznak. Remélem J. nem felejt el kijönni értem, mert hogy este 7-kor hogy jutnék el Sóstóra Siófokról a lábbuszon kívül, arra nem sok ötletem van.

2005. október 12., szerda

Pfff

Csak pozitívan, pozitívan, pozitívan
Nem lóg az orr, nem lóg az orr, nem lóg az orr
Fel a fejjel, fel a fejjel, fel a fejjel
Huss pesszimizmus, huss huss huss...

2005. október 10., hétfő

Thaiföld

Januári Thaiföldi út stornó. Nagyjából 10 percenként dobtam el az agyam, hogy milyen iszonyú árakat kérnek az idén. Úgy gondoltuk, hogy most az egyszer először és utoljára belecsapunk a lecsóba és elmegyünk egy ilyen hiper-szuper helyre. Hát nem megyünk.
Rövid fejszámolás után egy közepes szállodában két hét Bangkok-Koh Samui 400-460.000.-/fő És ebben csak reggeli van, néhány esetben még a fakultatív programok sem férnek bele.
Ugyanez a variáció tavaly 350.000.-ből kijött. Hát itthon maradunk.
Tényleg. Nem kell valakinek egy tök új, nagyjából 3x kinyitott LP Thaiföld útkönyv? :o(((((

Büszkeség

Szombaton hihetetlenül szép idő volt, úgyhogy miután végigfőztük Janival a délelőttöt úgy döntöttünk, hogy tekerünk egy kört a környéken.
A körből 20 km lett, mer ugye Sóstó-Siófok móló oda-vissza az annyi. Szikrázott a napfény a tavon, amolyan giccskavalkád volt, de nagyon jól esett.
Vasárnapra grandiózus izomlázat prognosztizáltunk mindkettőnknek, de ez teljesen elmaradt. Úgyhogy büszke vagyok magunkra. Olyan jó lenne minden héten előadni egy hasonló akciót.

2005. október 7., péntek

Rövid heti mérleg


- még mindig anyu csinálja a legjobb pizzát
- valamitől csak 50%-ban működök a héten, pedig vedelem az aloe gélt (broáááá)
- mi a francért száradnak nehezen a ruhák amikor a szennyesből kidől a mosnivaló???
- kezdem útálni a hétvégi balaton-járatot
- állatira várom a november 9-i Fire of Anatolia török bulit
- vágyom egy hétvégére a Mátrában
- bosszant, hogy az Auchanban nem adta oda a pénztáros csaj a nagy műgonddal kiválasztott csirkés kaspót, mert szerinte hibás volt a kód (tuti lenyúlta magának a dög)
- és alig várom, hogy péntek lévén elhúzzak már haza innen
- valószínűleg beteges, de a héten elméláztam azon, hogy kinek mit kellene karácsonykor ajándékozni

Konklúzió: totál hikomatos hét van a hátam mögött. Végre. És megérdemlek egy ilyet. Mármint ami a képen van és nem a hetet természetesen, jajjj tényleg el kéne menjek a Mátrába, mondjuk 250 évre.

2005. október 6., csütörtök

Pici tacsi megint


Ma reggel megint láttam tacsit és gazdit. Szembe jöttek velem, hát megszólítottam a bácsit. Morcos külseje ellenére mind az összes fogával rámnevetett, amikor látta, hogy a tacsi hanyadtvágja magát nekem. Remekül elbeszélgettünk megtudtam, hogy tacsi 3 egész hónapos és rossz mint a bűn. Ezt tanúsíthatom, mert a röpke 2-3 perc alatt amíg a bácsival beszéltem kutyó olyan szinten összekent, hogy úgy néztem ki mint egy hajléktalan. Azt sem tudtam hogy üljek a villamoson, hogy ne lássák a könyékig retkes, kutyanyálas és karmolásos kezeimet. Ezért az irodában fürdéssel kezdtem a napot.
De megérte, van egy új kutyabarátom. ;o))

2005. október 5., szerda

Miért

van az, hogyha én kimegyek a piacra közértbe bárhová munkaidőben - főnök távozása után - a főnök tutira keres az alatt az idő alatt legalább kétszer, de más kolleganőknek még arra is van sanszuk, hogy ebédidő címen egy-másfél órákat napozzanak!!!!! a Millenárison????
Hogy kijöjjön belőlem a bunkó némber: Eszem-faszom megáll!!!!

2005. október 4., kedd

Levi fürdik


Egy kolleganőmnek pár hete született babója. Fantasztikusan édes a manó, kolleganő időnként meglep minket képekkel. Tegnap is érkezett néhány, amin Levente a világ nyugalmával fürdik.
Én meg teljesen elképedtem, hogy miért nem babakádban fürdetik. Mígnem felvilágosítottak, hogy ez az általam "gyümölcsmosótálnak" titulált műanyag izé az bizony bébi-fürdető....
Kényszerem van, hogy megmutassam, hatalmasat röhögtünk.

2005. október 3., hétfő

Soproni hétvége

Röviden: Szép volt, jó volt, elég volt.
Kicsit hosszabban:
Pénteken reggel elindultunk fullra töltött csomagtartóval, álmos szemekkel. Ahogy leértünk az autópályáról a mögöttünk lévő éberségének köszönhetően nem lettünk autószerencsétlenség halálos áldozatai - előttünk 2-vel egy maca úgy gondolta akkor ő most megáll és megtette, mögötte 90-nel ment a sor, és ő megállt; Jani nagyjából 2 cm-rel állt meg az előttünk haladó mögött, aki mögöttünk jött nagyjából az én hátamban állt volna meg ha nem kapja félre a kormányt és nem mászik bele félig az árokba - aztán beértünk Sopronba, ott kicsit eltévedve de megtaláltuk a szállást. Kipakolás, majd átruccanás az üzletbe, amit nagyjából másfél óra alatt teljesen kirámoltunk.
Anyuék megérkeztek utánunk, még befejeztük a pakolást, átruccantunk a Fehér Rózsába abszolválni némi kis ebédet, aztán apu nekiesett az üzletnek rombolt ahol tudott. Anyu Jani és én átmentünk Eisenstadt-ba, anyu régen volt, mi meg csak úgy körbe szerettünk volna nézni. Mire visszaértünk apu nagyjából kivégezte a bolt festését.

Másnap még festegetett egy kicsit, addig mi anyuval kivégeztük Sopron belvárosát. Ész megáll, az ottani árak töredékei a pestieknek. Így tettem szert egy minden igényt kielégítő farmerre - nem kínai - 2998.-ért. (Jesszus, még jó hogy a múlt héten nem vettem meg a Mammutban a totálra leértékeltet 13.000.-ért)
Délután aztán elkezdtük a visszarámolást. Húúú, hát nem volt egyszerű. Jani új rendszert akart a boltba, ami teljesen érthető és ésszerű is volt, csak hát kb. 20 féle harisnyaneműt, és nagyjából 50-60 féle női-férfi fehérneműt gusztusosan, átláthatóan, ésszerűen elrendezni adott helyen, hááát voltak káoszos pillanataink.
De vasárnap délután 4 órára kész lettünk. Életem legszebb kirakatát abszolváltuk - mi a francért nem lettem én kirakatrendező - teli őszi díszekkel, őszi színekkel, szóval nagyon guszta lett.
Aztán már csak össze kellett pakolni és irány haza.
Még Tatabányánál álltunk fél órát a nemtudjukmiért, és este 8-ra itthon is lettünk, mikoris kiderült, hogy a szálláson a kétajtós szekrényben maradt a kabátom. :o((
Pánikszerű telefonálás a gondnok néninek, megígértetés hogy csütörtökig megőrzi a kabátot, majd ájulásszerű alvászat, ill. még fél szemmel láttam Nicolas Cage-et háborúzni...