Advent első vasárnapja

Na, innentől szeretem az év hátralévő részét, de nagyon.

Mangarin

A mangarin egy Lili alkotta szó.
Ismerve volt ugye a margarin, mert azt ugye már régóta használja.
De ma vettünk mandarint a piacon; így keletkezett mangarin.
Merthogy a mandarinnak nincs értelme...
Ha új és számára nehéz szót tanulunk, akkor szépen szótagolva elmondom neki, majd ő megismétli. Ha elsőre nem megy, akkor addig mondogatjuk, amíg nem sikerül. De itt kudarcot vallottam, már ha ezt annak lehet nevezni.
Merthogy én mondom, hogy mandarin, mire Lili mangarin.
Mondom mégegyszer, hogy mandarin, majd Lili közli visszavonhatatlanul: Dehát én is azt mondom: mangarin.
Így most van egy kiló mangarinunk a konyhában. Majdcsak lesz vele valami...

Káposzta

Vannak dolgok, amiket félek főzni, még akkor is, amikor imádom őket Ilyen pl. a káposzta. Imádom a székely és a töltött káposztát is, de iszonyú nehezen veszem rá magam. De amikor mégis, akkor meglepődve jövök rá, hogy jééé ez ilyen egyszerű.
Azért lássuk be, hogy a legjobba anyu káposztáit szeretem, szegény nagyi hiába főz néha-néha és juttat belőle nekünk is, leginkább nem kellene.
Anyué az igazi.
De most nekem is rotyog egy szép adag a konyhában a székely fajtából és igen, most is rájöttem,hogy jééé ez tényleg baromi egyszerű és mintha egy kicsit olyan íze lenne, mint anyuénak. Mintha.
De attól még - ha rágondolok a karácsonyi töltöttre -egy kicsit görcsbe rándul a gyomrom...

Hegedű

Lili tegnap kapott egy hegedűt. Így tegnap óta penget és cincog.
Penget reggeli közben: - Anya eszem még, csak most pengetek egy kicsit.
Penget csak úgy: - Anya gondolkodtam, és arra gondoltam pengetek egyet jó?
A történet eleje úgy volt, hogy a Ringatón Ili néni hegedül és furulyázik, és a viszonylag kulturáltan viselkedő (és érdeklődő) gyerekek megfoghatják a furulya végét, ill. a hegedű csigáját. Namost Lili néha tud kulturáltan viselkedni és hiperérdeklődő csaj.
Így már rutinos "csigafogó" a Ringatón. Viszont már vagy 3 hete egyfolytában hegedűt szeretne. Megállás nélkül, ígyhát J. az ország nyugati részén lévő össze játékboltot végignézte már hegedűért. Alig lehet találni, ha meg mégis, akkor azon húr helyett gomb!!! van és magától zenél. De tegnap végre talált egyet és tadaaaaaaam.... Lili azóta hegedül.
És a csúcs, tegnap este - néhány órás pengetés és cincogás után - Lili egyszercsak odaszól az apjának: - Apa, ha akarod foghatod a csigát....
Majd ma nekem: - Anya, ha majd te is ilyen kicsi leszel, akkor te is kapsz ilyen hegedűt...
Asszem erről már lecsúsztam a fenébe is.

Lilin újra előjöttek az iszonyatos, és elviselhetetlen hisztéria folyamok. Komolyan néha úgy érzem, hogy kiszaladok a világból, csak valaki viselje már el helyettem egy kicsit.
Az egyetlen jó dolog a héten, hogy holnap végre el tudok menni fodrászhoz. Nem mondom meg mikor voltam utoljára.
Szóval asszem továbbra sem vagyok jó passzban és gőzerővel várom a jövőhét hétvégét, amikoris - állítólag - Lili anyáméknál fog őrjöngeni. Már alig várom.

Pfffff

Ez a hét olyan pocsék volt, hogy ha az utcán látnám még meg sem piszkálnám. És a november sem indít sokkal jobban, bár mondjuk ez tőle nem is várható, hiszen a január után a november a legundorítóbb hónap. Szerintem.
Ki akarok szállni.