Összes oldalmegjelenítés

2011. február 28., hétfő

2011. február 27., vasárnap

In memorian Nemo

Már hetek óta gyanús volt, nem evett rendesen, nem örült nekem esténként, amikor meglátott kezemben a kajás bödönnel.
Sokszor kellett keresni, alig találtam a buxus között, és esténként lámpaoltás után már nem kezdte zörgeni a kavicsait.
Ma reggel már nagyon rosszul nézett ki, délelőtt itthagyott minket.
Két évet és egy hónapot töltött velünk. Fogalmam sincs, hogy ez egy hal életében sok vagy kevés, örültem volna, ha még marad egy kicsit. És azt sem gondoltam, hogy valaha meg fogok siratni egy halat.
Isten veled Nemo, remélem már az égi óceánban lubickolsz. Néha azért nézz majd le ránk. Hiányozni fogsz.
Végre vége van ennek a hétnek, innen már csak jobb jöhet.

2011. február 25., péntek

Feladom

Úgy tűnik ez a hét azért jött létre, hogy nekem rossz legyen.
Kezdem a tegnap estével.
Tényleg sok dolgom volt, de úgy gondoltam, hogy sitty-sutty megcsinálom és még játszani is marad időm Lilivel. Erre porszívózás közben észrevettem, hogy folyik a víz (természetesen fekete víz) a kazánból. Hihetetlen szerencse, hogy apu ott volt, különben fogalmam sincs, hogy mit csináltam volna. Mosókonyha kipakol, minden úszik, a koszos meleg vízben, apu szitkozódik, én is, Lili kíváncsian dugja a fejét a réseken, hogy lásson valamit. Laza fél óra után apu nagyjából lokalizálta a helyzetet. Próbálok szerelőt hívni, aki közli - anélkül, hogy tudná mi a baja a gépnek - hogy ha kijönnek az netto 22.000.- és ha alkatrész is kell, akkor az ugye még rájön, de nem tudja mennyi. Anyádnak. A hirdetésükben ingyenes kiszállás van írva, nem is tudom mennyi lenne, ha még azt is felszámolná. Nem tudom mennyi munkájuk van, nem is érdekel.
Mindegy, este megkapom egy bevált gázos számát, akinek baromi szakszerűen elmagyarázom, hogy milyen a gép (fogalmam sincs) és mi baja van (fogalmam sincs), de mázli hogy hozzászokhatott a béna nőkhöz, mert mondja, hogy mi a baja és tényleg!!! Állítólag ma 10 óra körül mennek és csodát tesznek vele.
Majd ma reggel vár az sms, hogy Lili ne várja a keresztanyjáékat - nagyjából másfél hete gyúr rájuk - mert a keresztapja az intenzíven van, tegnap háromszor állt le/állították le a szívét és újraindították. Valólszínűleg a jövőhéten megműtik, valami olyan cuccot kap, ami hasonló a pészmékerhez (sicc), csak éppen újra is éleszt, ha úgy dönt, hogy leáll a szíve. Fasza.
Túl azon, hogy rettenetesen sajnálom a dolgot, Lili nagyon csalódott lesz. Imádja a keresztanyját és persze a 3,5 éves tökfejével még nem érti meg, hogy mi a helyzet, csak annyit, hogy be lett csapva.
Eddig ennyi, meg még fáj a torkom de rohadtul, bár ez az előzmények tükrében lótúró.
A hétvége többi programját nem publikálom, mert amilyen szerencsém van, azokkal is lesz valami gikszer.
No comment.

2011. február 23., szerda

Nyissz-nyassz

Lili tavaly tavasszal volt fodrásznál, ahol példásan viselkedett, meg merem kockáztatni, hogy élvezte a helyzetet. Majd novemberben elkísért engem Ildóhoz, a fodrászomhoz és gondoltam, ha már ott vagyunk, lecsipkedhetné a hajvégeit - nagyon nem ártott volna.
Akkora hisztit csapott, hogy majd elsüllyedtem szégyenemben - naná hogy tele volt a fodrászat banyákkal - nem lett a hajvágásból semmi.
Azóta lobbizok a fodrászok mellett. Folyamatosan.
Így történt, hogy én lepődtem meg a legjobban, amikor Lili a múlt héten közölte, hogy ha megmossuk a haját, akkor vágjak belőle egy kicsit, mert akkor gyorsabban fog nőni, és a hajacskák is ujjongani fognak örömükben. Csak lestem.
Ígyhát tegnap este remegő kézzel fogtam meg az ollót és óvatossan lecsapkodtam a hajvégeket. Nem állítom, hogy mesterfodrász lettem és lenne mit javítani rajta, de nem tört ki a III. Világháború, mindenki túlélte és az eredmény is elfogadható.
Továbbra is lobbizok Ildóért, reményeim szerint nyár elején csak el tudom cincálni oda a csajt. Szorítsatok.

2011. február 22., kedd

Bosszúság

Tegnap az egyik kolleganőm kb. tízszer kérdezte meg, hogy mi bajom van, minden rendben van-e, mert olyan rossz kedvem van, nem ilyen szoktam lenni.
És tényleg.
Nyilvánvalóan megéreztem. Hihetetlenül fejlett receptorokkal rendelkezem, a középkorban valószínűleg máglyán végeztem volna. Megjegyzem nem feltétlenül jó tulajdonság ám ez.
És fél 10-kor megszólalt a telefon, és jött a hír, hogy betörés történt. Majd egy szűk órával később még egy, hogy hurrá, megérkeztek a rendőrök. Basszus.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem jelentős a kár, de akkor is. Nem a gettóról van szó, hanem az I. kerület egyik meglehetősen frekventált csendes és szép utcájáról. Ha már oda is betörnek, akkor mire számítson az ember? Egyértelműen pénzt és ékszert kerestek, a műszaki cuccok nem érdekelték őket. Nyilván sose lesznek meg.
Egész délelőtt a biztosítót intéztem, és akkor még mázli, hogy nem nekem kell mondjuk a rendőrségre menni stb.
Kolleganő ma reggel megint megjegyezte, hogy ej de szarul nézek ki, biztosan nincsen semmi baj, biztosan minden rendben van?
Ja, rendben. Rohadtul. :o((

2011. február 19., szombat

A király beszéde


Az, hogy Colin Firth számomra a non plus ultra, az egy dolog.

Az, hogy Geoffrey Rush az egyik legjobb élő színész, az egy másik dolog.

Az, hogy A király beszéde az egyik legjobb film, amit valaha láttam az pedig a harmadik.

Kötelező, tuti, nagyon ott van, magával ragadó, isteni színészi játékot nyújtó, szívfacsaró, jajj nem is tudom elég jó jelzőkkel illetni.

Látni kell!!!! (ha lehet, nem egyszer)

És ha Colin Firth ezért a szerepért nem kapja meg az Oscart, akkor semmiért. Nagyon-nagyon megérdemelné.

Köszönöm az élményt.

2011. február 15., kedd

Kérés

Szuper gyermekfotóst keresek. Olyat, aki műteremben vállal fényképezést, türelmes, rendelkezik egyedi kiegészítőkkel, Budapesten van és nem ragadt a 70-es években - már ami a beállításokat illeti.
Köszönöm.

Sultan matrac az Ikeából

Még hogy nincs pénzük az embereknek?
A múlt héten kaptam egy Ikeás hírlevelet, mi szerint 14-16-a között matrac akció lesz, és felsoroltak x mennyiségű és méretű Sultan matracot. Juhéjj gondoltam, pont ez kell nekünk, Lilinek úgyis már befigyel az új ágy, hát kell abba matrac is.
Kinéztem a megfelelőt és gondoltuk, hogy majd ma elmegyünk. Édes Istenem, micsoda szerencse, hogy a tegnapi napba beszorítottuk. Ma biztosan hülyét kaptam volna. Merthogy a matracos részleges fickó szerint tegnap délelőtt annyi matracot adtak el, mint előtte két hónap alatt. És amíg ott voltunk, kicsit üldözési mániám lett, mert meglett férfiak lökdösték egymást lefelé a matracokról, hogy ráugorhassanak, majd nyomultak a pulthoz, hogy kikérjék a papírt, amivel ki lehet fizetni a matracot a kasszánál. (majd x km megtétele után a külső raktárból el lehet hozni, de ott még nem tartok)
Ránk mindenáron egy "emlékező" latex matracot akart ránksózni az eladó fickó, de nem jött neki össze. J. szerint olyan volt ráülni, mintha a fürdőszivacsra ültél volna. Nekem inkább az emlékező dologgal vannak fenntartásaim. Az én ágyam ne emlékezzen semmire sem, nemhogy a gyereké. Úgyhogy vettünk egy tuti rugós, gyönyörű és 25 év garanciás Sultan matracot.
Majd a kötelező húsgolyó kör után kiszédelegtünk az Ikea külső raktárába - tudtátok, hogy ilyen is van? - és ott szembesültem csaknem az összes meglett férfitárssal, akikkel 1 órával ezelőtt a matracokért harcoltunk - mármint hogy rátehessem a gyereket és ne ugorjanak rá.
A mögöttem álló hatvanas úriember szoprán hangon sopánkodott a feleségének, hogy nézd, ez már a nyolcadik Sultan matrac, mióta itt állunk és lehet, hogy nekünk már nem is jut???? Arra nem gondolt szegény pára, hogy ha nem lenne elég, akkor neki már nem is engedték volna kifizetni... mindegy.
Szóval mi is kivártuk a sorunkat - a raktáros bácsi rezignáltan tolta ki az aznapi 200. matracot - majd feltornáztuk a kocsi tetejére, majd hazaevickéltünk, majd felkeccsöltük a harmadikra (mert a liftbe nem fért be), majd kicsomagoltuk, és Lili ugrált rajta egy bő fél órát.
Ma remélhetőleg hazaér a hozzá való ágy is, úgyhogy J-nek már csak össze kell szerelni, és csak át kell rendezni hozzá a gyerekszobát, hogy beférjen a régi helyére. (szerintem az érdemi résszel úgyis meg fog várni)
Mindenesetre Lili nagyon boldog volt - jellemzően neki az a mozzanat tetszett a legjobban, amikor az apja odakötözte a matracot a tetőcsomagtartóhoz, ezért otthon össze-vissza kötözött mindent, amit csak talált - és annyira nagyon picinek látszik a 90x200-as matracon, de annyira.
Hát röviden, tömören ennyi volt a mi matrac-kalandunk; kicsit tán hosszú, ámde minden részletre kiterjedő. :o))

2011. február 13., vasárnap

kékszeműfiú


Mostanában úgy tűnik rendszeresen mellényúlok.

Joanne Harris nagy kedvencem már hosszú évek óta, és lássuk be az utóbbi néhány könyve nekem nagyon nem tetszett és ezzel a kötettel adtam neki az utolsó esélyt.

A kékszeműfiú az egyik legfurcsább könyv, amit vala olvastam. Nyomasztó, zavaros, pszichoszomatikus, nem is tudom kinek tudnám ajánlani.

Talán annak, aki az interneten él, aki egyébként is tudathasadásos, akinek már úgyis mindegy. Na azok bátran vegyék a kezükbe.

És lőjetek le, ha még egyszer ebben az életben Joanne Harristől egyetlen oldalt is elolvasok.

2011. február 10., csütörtök

Hortenzia


Az egyik kedvenc cserepes virágom. Sajnos csak egy van belőle, azt is - ha jól számolom - 5 éve kaptam egy barátnőmtől (aki már nem az), úgyhogy nagy becsben tartom.

Az első évben elkápráztatott a dús virágaival. A második évben is szépen tartotta magát, a harmadik évben megtámadta valami és jóformán teljesen tönkrement, alig látszott ki pár kis csutka a földből.
A múlt évben szépen rendbejött, viszonylag nagy bokor kerekedett belőle, de nem hozott virágot.

Minden évben elolvasom, hogy mit is kell vele tenni télen - ősszel ledobálja a leveleit blablabla - és szépen ápolgatom.
De most ősszel csak odáig jutottam, - valamiért - hogy behoztam a lakásba és ottfelejtődött az előszobában a tükör előtt.
És nem teljesen dobálta le a leveleit, és alig lett elszáradt ága. Aztán egyszercsak - úgy egy hónapja - elkezdte hozni a leveleket mint egy őrült és másfél hete azt vettem észre, hogy jéééé VIRÁGZIK!!!!!
Aztán a múlt héten észrevettem még két virágot, és tegnap még egyet, így most összesen 4, azaz NÉGY!!! virág jön az én csodás hortenziámon. Mindez februárban, miközben ezerrel hozza az új leveleket és ágakat, hát én ezt nem is értem.
Első felindulásomban jól megtápoldatoztam. Aztán minden reggel szólok hozzá néhány kedves és bíztató szót, néha meg is simogatom. Viszont be vagyok rezelve, hogy ha most össze-vissza virágozza magát, egész nyáron nem hoz egy fia csodás labdát sem. De azért bizakodó vagyok...
Hát így vagyunk mi. Én, és a hortenziám.

2011. február 8., kedd

Alapozókról - közkívánatra :o)


Sokáig csak púdert használtam, Max Factor örökbecsűjét.

Aztán kipróbáltam egy folyékonyat és ottragadtam. Estée Lauderre esküdtem egy jó ideig, jónéhányat el is használtam, de aztán valahogy nagyon maszk szerűnek éreztem, és vettem egy Clinique-t, ami meg olyan, mintha nem is lenne és olyan csillogó tőle a fejem hogy jajjj. Ott figyel a polcon, majd lesz vele valami. Ami most nagyon begyere, az az Astor Mattitude HD.

Gond, hogy nyáron nem viselem el magamon a folyékony alapozót, így akkor továbbra is púdert használok, Estée Laudert, nagyon szeretem.

Amit nagyon szeretnék kipróbálni, mert ódákat hallottam róla és bizony hajlamos vagyok rá, hogy el is higyjem, az a Lancome Teint Miracle alapozója. Mert Lancome forever. Talán majd őszre, addigra elfogy Astorka.
Nektek melyik a kedvencetek? Melyik az, amelyik nagyon nem jött be?

2011. február 7., hétfő

El sem hiszem, már harmadik napja süt a nap és ma reggel már melegem volt a téli kabátomban. Jó végre, hogy egy kicsit nap éri az arcomat, meg egyáltalán, hogy fény van.
Reggel, amikor felhúztam a redőnyt, már érdemi változás állt be, nem tűnt úgy, mintha fel sem húztam volna. Úgy látszik, már bedugta a lábát a tavasz. Végre :o)))
Ezek nekem jóleső dolgok, mindig mondtam, hogy nekem a kis dolgok is jól esnek.
Ennek örömére ma szempillaspirál vadászatra megyek a Douglasba. Ti melyik spirálokat szeretitek?

2011. február 2., szerda

Február

Január, február itt a nyár.... ja persze. Majdnem pezsgőt bontottam, hogy végre búcsút inthettem a januárnak. Az általam oly nagyon utált januárnak.
Mert mostmár február és az rövidebb is, és már reggel is világos van és amikor megyek haza akkor sincs már kukk sötét, csak éppen egy picit szürkül...és egyébként is.
Jó, tulajdonképpen az eddigi össz problémám ezzel a hónappal csak annyi, hogy Lili már megint beteg, és nagyon rossz volna, ha ezen a héten kívül még a jövő hetet is otthon kéne töltse.
De azért van jó is, pl. életemben először adóvisszatérítést fogok kapni a szeretett Apehtől - már nincs is ilyen tudom, de hogy mi van helyette, arról foglalmam sincs - és ez azért erősen befolyásolja a nyári terveinket - pozitívan.
Szóval hát reménykedjünk abban, hogy jön a tavasz, viszi magával a betegségeket, és jön a napsütés, a kellemes időjárás, meg a jókedv. Utóbbiból nem ártanak egy extra adag.