Pá

Hétvégén leköltözünk Balatonra. Még nem tudom elképzelni, hogy mindez hogyan fog történni, mert ugye Lili már nem kisgyerek, de bőven kell neki vinni cuccokat, ha mást nem is akkor iszonyú mennyiségű ruhát. Meg játékot, meg ezt-azt.
És ugye J. onnan fog járni dolgozni, ergo neki is ingek és nadrágok meg a zoknik, meg az otthoni cuccok, még én vagyok a legegyszerűbb. Nekem elég 4-5 fürdőruha, 2 naci, pár poló és 3-4 nyáriruha. (meg a 1,5 tonna kencefice - mondaná J. ha itt lenne, de most szerencsére nincs itt)
Vicces, de visszük a kenyérsütőt, a kenyérpirítót, meg még J. mini hifijét is, mert cd-t nem tudok ott hallgatni, és az összese kedvencünk cd-n van. Még Lili kedvenc Halász Jutkája is.
És még ugye könyvek, fényképező + kellékei, meg még ami eszembe sem jutott.
Arra még nem gondolok, hogy mindezt egyszer csak vissza is kell hozni.

Némót kölcsönadtam anyuéknak szeptemberig - rendes hal, még sétáltatni sem kell, csak kaját kér este 8 és 9 között. Igaz, akkor nagyon. De még akkor is csendben. Már csak a szomszéd nénit kell megkörnyékezni, hogy hetente egyszer locsolja meg a virágokat a gangon.

És már csak le kell érni a 2 fullra rakott kocsival, ki kell pakolni és a bazi sok dolognak helyet kell keresni. Óh, mindez bagatell.
De azért nagyon jó lesz. Főleg Lilinek, hogy nagy a kert, szaladhat egész nap világgá, hinta homokozó csúszda, pancsoló, szóval jó dolga lesz a csajnak. Meg talán egy kis változatosság nekem is. Rámfér.

Ma kaptam egy ilyet: http://www.orex.hu/kat_mp/2009ezust.pdf 5. oldal 16-os.
Annyira, de annyira örülök neki, nekem nagyon szép. Régóta vágytam már egy fekete kövesre, de - ki hinné - nem egyszerű.
Ez viszont az. Egyszerű és nagyszerű.

Michael Jackson

Én még ott lehettem egy koncertjén. Én még megvehettem az új lemezeit. Én még olvashattam róla a sok valótlanságot.

Én most megdöbbentem. Valahogy azt hittem, hogy van esélye az öregségre.

Minden bizonnyal mentálisan, lelkileg sérült ember volt - és ezért részemről sajnálatra méltó.

Ettől függetlenül valószínűleg soha senki nem fog tudni úgy táncolni, ahogy ő, olyan hihetetlenül egyedit alkotni amit ő, és senki sem lesz olyan elképesztő előadó, mint amilyen ő volt.

De valószínűleg belőle is egy "új" Elvist fognak csinálni, ami már most szomorú.

És Lilinek pedig sajnos már csak mesélhetek róla, ahelyett, hogy mondjuk egyszer őt is elvihetném egy koncertjére.

Kicsit szomorú vagyok, megint szegényebbek lettünk egy igazi, felfoghatatlan tehetséggel.

Röviden

Maradjunk annyiban, hogy a múlt hét volt életem egyik legxarabb hete. Kijutott annyi, mint máskor egy fél év alatt - és még akkor is nehezen nyeltem volna be.
Kissé antiszociális vagyok, kicsit rühellem a világot, kicsit hagyjanak békén.
De, ma végre eljött egy rég látott barátnőm, még Lili is kulturáltan viselkedett, jó volt beszélgetni.
És mivel tegnap volt - állítólag - a nyár első napja, üdv néked kedves októberi idő. Brrrr. Az már csak ráadás, hogy egész hétre ilyet mondanak. Így jó eséllyel nem megyünk sehová se a hétvégén, ergo Lili max. csütörtökre be fog zakkanni a bezártságtól.
Tud valaki valami jó nyugtatót?
Asszem ki akarok szállni. Behúzná valaki a kéziféket? Köszi.

Teljesjogú 22 hónapos

És reggel kimondta az első teljes mondatát a saját és az én legnagyobb meglepetésemre.
"Anya gyere a szobába."
Mentem.

Évi játéka

hogy írjak magamról hét dolgot...

1. Egyszer egy ember - aki akkor fontos volt a számomra - azt mondta, hogy én vagyok az igazság bajnoka. És igaza van. Baromi sokáig tudok széllel szemben pisilni, ha tutira tudom, hogy igazam van még akkor is, ha fáj. Ezért sokan nem bírnak, de ez ma már nem érdekel.

2. Sosem hittem volna, hogy ilyen jó, fárasztó, boldogító, felszabadító, röghözkötő érzés anyának lenni. Tökéletesen antianya típus vagyok, most mégis úgy gondolom jó úton járok.

3. Mániákusan imádom az arab zenét; a másodperc töredéke alatt jó kedvem lesz tőle. Vessetek a mókusok közé, de ha tehetném már ma elkezdenék arabul tanulni. Hihetetlenül sokan beszélik.

4. Szeretnék egyszer úgy igazán gazdag lenni, hogy legalább egy kis ideig azt tehessek és úgy élhessek ahogy csak akarok.

5. Kényszeresen imádom a kozmetikumokat. És legnagyobb bánatomra nem azokat, amik a DM-ben kaphatóak. Egyszer azt olvastam, hogy sokmindenen lehet és kell is spórolni, de az arckrémünkön nem érdemes. Következetesen ehhez tartom magam. 20 év múlva megmondom, hogy megérte-e.

6. Táskamániám van. Menthetetlenül. Naponta tudnék vásárolni egy újat, és szinte tök mindegy, hogy mennyibe kerül. A Gucci ugyanúgy le tud nyűgözni, mint egy jól? eltalált kínai a sarkon.

7. Piszkosul tudok spórolni ha szükség van rá, de meg is tud velem lódulni a ló. Aztán meg szégyenlem magam hetekig.

+1. Imádom a mogyorós csokit!!!!!!

Jé, ez nem is volt olyan nehéz.

Továbbadom Tobbernek (ha még olvas) és Kókinak (mert tudom, hogy olvas). ;o)

Majdnem 22 hónapos

Lazán dob egy szia-miát és mantrázza az isze-piszét...

Változik

Egész délelőtt mezítláb rohangált a játszótéren, már nem visított, hogy homokos a lába és hogy meleg.
Simán lenyomott egy tenyérnyi óriási sajtos pogácsát és még kért.
Marékszámra eszi a mazsolát, régebben hegedűvel se tudtam volna belezenélni.
Belapátolt egy tisztességes adag kuszkuszos-padlizsános-iszonyúan fűszeres husit - késsel, villával.
A legváratlanabb pillanatokban átölel és közli: anya szeretem.
Simán összekapcsol 3 szót.
Illegeti magát a tükör előtt.
Megtanult motorozni és kiharcolt egy piros talicskát.
Ütemre tapsol, nemcsak a tá-tát, hanem beleilleszt néha egy egy ti-tit is. (ez kb. 4 évesen kéne esetleg, de ráérne 6 évesen is)
Ezzel szemben hihetetlenül nyafka és hisztériás, napi akárhány órát képes sikítással tölteni. Ha megkérdezem tőle, hogy mit csinálsz közli, hogy sikítok.
Simán lehet vele beszélgetni, válaszol.
Felismeri a kockát, a karikát és a háromszöget.
Holnapután 22 hónapos.
Mindennél jobban imádom.

Képek

Figyu! EEEEEkkora halat fogtam...

Segítek a papinak betonozni...

"Ruhagyuri" kisasszony, a Thomasos polót napokig le sem lehetett róla szedni, a végén csak kiadós hiszti fejében moshattam ki rendesen. Azóta is szent és sérthetetlen.

Furi

3 hete felhívott egy kedves hölgy, hogy Lilit felvették az általunk első helyen választott bölcsibe. Hurrá, pompás - mondtam, miközben tudtam, hogy Lili nem lesz bölcsis és úgyis le fogjuk mondani.
Erre ma kaptunk egy levelet, melyben tájékoztatnak, hogy Lilit felvették egy bölcsibe, ami köszönőviszonyban sincs azzal, akivel beszéltem. Nagyjából a fészkes francban lenne.
Tök mindegy, úgyse megy oda se, de ha mondjuk mennie kéne, akkor most tuti agyvérzést kaptam volna, mert 3 hete ringattam volna magam és tán a gyereket is abban, hogy ide járunk majd a Gellért hegyre bölcsibe, ehelyett vihetném a rohadt zajos Tétényi útra a francba.
Dombon ülő fűcsomó legyek, ha értem.

Lili új szokása

Kezdődött az egész a múlt héten. Lililány egészen egyszerűen nem akart este elaludni. A délutáni alvások is szörnyűek voltak, de az esték háááát..... Volt, hogy még 3/4 10-kor is bömbizett, nekem meg megszakadt a szívem, az apja meg romjaiban volt, hogy már elaltatni sem tudja.

Így egyik alkalommal bementem hozzá, visszatettem a helyére, betakartam - ordítás - és elkezdtem neki sutyorogni, hogy minden rendben, anya nagyon szereti, nem megyek el, de már késő van, apa-anya álmos, neki is aludni kell, mellette van Folti (többek között) ölelje át.

És csodák-csodájára csend lett, kijöttem a szobából, és Lililány egy hang nélkül elaludt. És ez azóta így van. Apával legyűri az éjszakai kakaót, még egy kicsit zötykölődnek a hintaágyban, majd apa berakja az ágyba, anya megjelenik és teledödörgi a fülét. Lili már mondja, hogy anya másik, mosolyog, oldalra vágja magát és egy hang nélkül elalszik.

Talán bonyolultnak tűnik, de nem az és nekünk meg iszonyú nagy megkönnyebbülés, hogy a csirke ráérzett végre már az egyedül elalvás gyönyörére. Innen már csak egy ugrás a mesével alszom el fejezet, amit már nagyon várok. Én is nagyon sokáig hallgattam mesét elalvás előtt, én is szeretnék Lilinek mesélni amíg lehet.