Összes oldalmegjelenítés

2010. július 31., szombat

---

Véletlenül sikerült kipécézni az eheti xar időből azt a fél napot, amikor hibátlan volt az idő egy kis állatkertezéshez.
Én nagyon szeretem az állatkerteket, Lilit is próbálom efelé terelgetni.
A Veszprémi Állatkertet mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom. Szép, gondozott, barátságos, gyerekbarát - pl. a játszóterei szebbek, mint a budapestinek - és nyugodtan végigsétálható egy majdnem háromévessel is.
Lilire büszke voltam. Nyikk nélkül végigsétálta velem a 3,5 órás túrát, nem nyavalygott -pedig hajlamos rá - nem akarta megvetetni a fél bódévárost és cipeltetni sem akarta magát. Igaz elmagyaráztam neki, hogy a hátizsákom dugig van és nehéz, mint ő, úgyhogy nem tudom felvenni. Megértette. Ugyanezt az apjának nem érti meg. Ki érti...
Ja, ha valaki tud Veszprémben, vagy Alsóörs környékén jó játszóházat, ne tartsa vissza magát és ossza meg.
Ez az idei nyár a hektikusságával megbolondít, többnapos esős idő után nem tudok jó programot kitalálni, úgyhogy végszükség esetére kell egy jó játszóház. Csakhogy a csaj ne legyen alulszocializált. Rólam ne is beszéljünk. Csütörtökre ölni tudtam volna egy felnőtt szóért. Eh, mindegy.

2010. július 27., kedd


Boldog névnapot minden Liliánának, de legeslegfőképpen az enyémnek.

2010. július 25., vasárnap

Bakker

No szóval ez a 12 órán belüli 15-17 fokos hőmérséklet-változás azért egy kicsit sok. Pénteken még 38 fok volt és szó szerint felforrt az agyam, ma meg macinaciban és felsőben majdnem megfagytam. És egyáltalán nem vicces.
Mindamellett Lili névnapja jól sikerült, örült a rollernek, a társasjátéknak, és lenyűgözte a 10.000 darabos gyöngykészlet. Én meg imádkozom, hogy nehogy kiboruljon a doboz. Mert akkor a következő 5 évben pici színes műanyag gyöngyöket fogok söpörni. Egyfolytában.
És ami a legviccesebb, hihetetlenül örült annak a Sandic sportcipőnek, amit vicces összegért lőttünk még a múlt héten Egerben. Két napja le se lehet robbantani a lábáról és ha így haladunk az időjárással, akkor teljes joggal hordhatja is annak ellenére, hogy egy kicsit nagy a lábára, ámde tényleg irtó vagány.

2010. július 24., szombat

Google Mucha


Olyan régen volt ilyen szép guglis kép. És hogy a kedvencemről ilyen szívet melengetően emlékeznek meg, ez külön nagyon kedves nekem.

Mucha 150 éve született.

2010. július 21., szerda

Aranyélet

Eger hihetetlen volt, csodás és gyönyörű, a szállásunkat mindenkinek csak ajánlani tudom, ha valakit érdekel kérdezzen és megmondom.
Teljesen véletlenül kifogtuk a Középkori piactér és a Végvári játékok névre hallgató rendezvényt, és ettől olyan volt az egész belváros, mint egy meseház. Úgy is éreztük magunkat 4 napig. Ettünk-ittunk jól tartottak, kirándultunk, iszonyú melegünk volt, de kikapcsolódtunk, tökéletes volt minden, egyszóval úgy sikerült minden, ahogy elterveztük. Vagy még jobban.
Errefelé minden változatlan vannak jobb és kevésbé jó napok, az emeleti szobákba masszívan befészkelte magát a 30 fok, így vénségemre társául szegődtem Lilinek a pancsolóban. Gondolhatjátok a látványt....
A csaj most eszi a negyedik szelet áfonyás sütit, két nagy tányér szaftos tarhonya és egy fél főtt kukorica után.
Valószínűleg az áfonya színe tetszik neki, meg hogy bogyó, de majdnem ő eszi meg az egész tortát.
Holnap pedig kirándulunk egyet Rita barátnőmékhez Fertőrákosra, J. pedig addig dolgozik serényen Sopronban és ha végzett, akkor eljön értünk és hazajövünk.
Mondom én, hogy aranyélet.

2010. július 14., szerda

Holnaptól

négy napig itt leszünk J-vel kettesben. Ránkfér. Megint.

Fogalmam sincs, hogy lesz-e hozzá tehetségem, de azt gondolom, hogy minden évben el kéne mennünk legalább ennyi időre csak ketten.

És igen, azt gondolom, hogy minden szülőnek félévente kellene hogy legyen lehetősége legalább egy hosszú hétvégét egyedül lenni. Amikor nem az elmaradásokat próbálják behozni ezerrel és a vasárnap este fáradtabbak, mint amikor lepasszolták a gyereket akárkinek.

Hanem amikor csak ketten lehetnek, pihenhetnek, nem kell foglalkozni a gyerekkel. Mert Olaszország egyszerűen csodás volt és minden vágyam beváltotta, de egy fél pillanatot sem pihent egyikünk sem, sőt. Akkor értettem meg azokat a szülőket, akik inkább befizetik a nagyszülőket is a közös pompás nyaralásra. De én nem tenném. Az a pár nap csak a hármunké volt és úgy volt tökéletes ahogy volt.

És ez a négy is úgy lesz tökéletes -remélem - ahogy elképzeltük. Ketten. Csak ketten.

2010. július 12., hétfő

Igazi nyár

Lepottyant az első majdnem érett őszibarack a fáról, Lili meg anyaszült meztelenül rohangál a kertben a kisház, a pancsoló és az ugrálóvár között. Rólam meg csendben patakzik a veríték. Jó így.

Pozitív

dolog együtt vásárolni a kisboltban az egyik kedvenc színészeddel, majd a kocsinál a csomagok bepakolásakor összemosolyogni - és csendesen konstatálni, hogy bizony a híres színészek is legalább úgy izzadnak, mint mi. Ő Gáspár Sándor.

2010. július 11., vasárnap

Ezeket pedig

abban a hitben rendeltem és vettem meg, hogy lesz időm kiolvasni őket a nyáron. A felolvasót már el is kezdtem, de róla majd később.
Ha esetleg már olvastátok valamelyiket, szívesen olvasnám a véleményeteket.

Olvasás

Régen rengeteget olvastam. Aztán kevesebbet. Aztán férjhez mentem és megint volt időm olvasni. Aztán megszületett Lili és úgy éreztem soha többé nem lesz időm olvasni. És valahogy mostanában van úgy, hogy újra van egy kis időm és egyre nagyobb igényem a könyvek iránt.
Az idén eddig még nem volt túl bő az olvasmányaim sora, de ezeket már elolvastam.
Örök klasszikus. Nem volt túl nagy meglepetés. Kell egy példány belőle a polcra.
Ez szerintem nem szorul magyarázatra, szeretem és kész.
A másik klasszikus. Jó volt olvasni, filmen is az egyik kedvencem.

Ez egy régi darab újra olvasva. Könnyű semmiség.

2010. július 9., péntek

Nyissz

Tudom, hogy néha kissé túlféltem Lilit, ennek több oka van, nem is lényeges. Legutóbb például tegnap délután lettem olyan ideges a féltéstől, hogy a lábujjaim is elzsibbadtak.
Szóval én nagyon óckodtam attól, hogy ollót adjak Lili kezébe. Ezt anyám megoldotta, simán odaadta neki, nekem meg felállt a hajam és nem adtam a kezébe.
Majd a barátnőmnél pár hete gyönyörűen el gyerekollózgatott, ígyhát vettem neki egy pompás pirosat, amit naná hogy otthonhagytunk.
Így ma leakasztottam neki az itten rendes nagy ollót - szolidabb változat, nem a 40 cm-es - és Lili immár másfél órája átszellemülten vág. Most éppen fél centiszer egy centis kockákat, nem vágja le az ujját, viszont minden egyes darabbal határtalan boldogsággal iderohan, nekem pedig el kell pakoljam őket biztos helyre. Megteszem.
És ezentúl nyugodtabban adok ollót a kezébe.

2010. július 7., szerda

Egyébként

megérkeztünk Lignanoból.
Az egész úgy ahogy van felülmúlta minden várakozásomat. Istentelenül elfáradtam azon a héten, és éjjel 3-kor indultunk, de jó döntésnek bizonyult, hiszen kora délután Lili már a tengerben pancsolhatott önfeledten.
Önfeledten igen, mert nem zavarta hogy sós a víz, hogy jön a hullám, hogy meleg a homok. Imádta az egészet, édes kis vízicsikó volt.
Az appartmanunk kifogástalan volt, mosógép és mosogatógép is volt meg légkondi, tiszta szép bútorok, és a tenger tényleg 150 m-re volt, nemcsak rekálmfogásnak írták. Puccos kertvárosi rész elegáns villákkal, és a 6 lakásos épületben mi voltunk egyedül. Volt 2 erkélyünk meg még vasalódeszkánk is, ha akartam volna vasalni - nem akartam.
Az közvetítő iroda hihetetlenül laza volt, se kauciót nem kértek, csak a kezünkbe nyomták a kulcsot és pá. Aztán visszafelé a kezükbe nyomtam a kulcsot és pá. Viva olasz lazaság.
Egyelőre úgy tűnik, hogy jövőre veled ugyanitt. Még pár évig Lilinek az ilyen fajta nyaralás tökéletesen meg fog felelni, mi meg még egy picit várunk az extra menőkés nyaralásokkal, Lili úgyis túlságosan hamar nagy lesz. Addig tengerpart, homok, séta.
Képek később...

2010. július 5., hétfő

Újdonságok

Saját maga fésülködik és pakolja a hajába a rengeteg fésűt.
Megállás nélkül nézi a saját árnyékát és teljesen ámulatba ejti a látvány, nem tud betelni vele.
Egyfolytában foglalkoztatja a délelőtt-délben-délután-este, a tegnap-ma-holnap, de még nem érti.