Miért

nem lehet formázni a bejegyzést? Tömbösítve jelenik meg az irományom, pedig olyan szépen tagoltam. Ez nem ér. :o(

Egy tökéletes nap margójára

Tulajdonképpen a tegnapi nap maga volt a tökély - ha nem számítom, hogy orbitális beteg vagyok. Lilinek papírja van róla, hogy teljesen egészséges és hogy többé nem kell mennünk kontrollra, csak ha valami probléma van - de úgyse lesz, ugye? És azt csinálhat, amit akar, nem kell és nem is szabad korlátoznunk semmiben sem. Sikerült elintéznünk az útlevél kérdést is - Lilinek még a múlt évben, J-nek meg mostanában jár le az útlevele, gondoltam egyben elintézzük a kettőt. Igenám, de ahhoz hogy egy gyereknek útlevele legyen mindkét szülőnek jelen kell lennie, eddig oké. De nem elég, hogy az én, illetve J. meg Lili összes irata kell hozzá, még az EREDETI születési anyakönyvi kivonat is. Ami persze nem volt nálunk, úgyhogy J. azon melegében hazarohant, hogy elhozza én addig Lilivel edzettem az Okmányiroda gyereksarkában (merthogy van ilyen és ez jó). És nem, nem jó a másolat, eredeti kell. Aztán amikor a hölgy lemásolta az eredeti példányt, akkor majdnem felröhögtem. Ott volt nálam kb. 10 példány fénymásolt, de neki az nem kellett... mindegy. Viszont megtudtam valamit: Magyarországon az egyetlen hivatalos papír, amin szerepel, hogy ki a gyerek törvényes apja, az a Születési anyakönyvi kivonat. Jé, és tényleg. Mondjuk ez sose jutott eszembe, de van benne igazság. És hogy teljesen jó legyen a napom, Ildó fodrászom talán végre révbe ér sok-sok év hányadtatás után. Ő most nagyon boldog és tényleg, valóban ráfér egy kis boldogság. Úgyhogy mondom én, hogy a tegnapi nap az nagyon jó nap volt.

Helyzetjelentés

Szombaton elkezdett fájni a torkom és fájt a hátam. Vasárnapra elmúlt, szimplán csak nagyon szarul voltam. Hétfőn megint fájt, ill. este már annyira pocsékul éreztem magam, hogy a kedvenc Dr. Csont-omat hátrahagyva fejest ugrottam az ágyba. Ma reggelre kitört rajtam a hihetetlen méretű nátha. Süket vagyok, a szemeim égnek, fáj a fejem, szar a torkom és csak egy ágyra vágyom. De azért jól vagyok. :o)

Simonpuszta

Az 1100. bejegyzés legyen jókedvű. :o)

Tegnap gyönyörű idő volt, egy kedves ovistárs invitálására elmentünk lovagolni Simonpusztára. Lilivel több helyen voltunk már, de ilyen szép helyet még nem láttunk.

Tibi bácsi külön kedves volt, másfél órán keresztül lovagoltatta a lányokat, nagyon bírta, hogy Lili semmitől sem félt, bármilyen ló hátára lazán felült és a végén nem fogadott el semmit sem, ezt mint bemutató órát tartotta számon.

Az állatok gyönyörűen vannak tartva, pedig sokan vannak - vagy 75 ló van a farmon - és vannak galambok, sőt nyuszik is. Minden patyolat tiszta, és mindenki kedves, mindenki köszön még akkor is, ha sose látott. Taxi, a kis póni nagyon békés állat, és Joker is nyerítés nélkül tűrte, hogy Lili vagy egy órát lötyögött a hátán.

Van kis játszótér a gyerekeknek, nyáron medence és étterem is üzemel.

Azt hiszem nagyon gyakori látogatók leszünk mi arrafelé.

http://www.simonpuszta.hu/

(A képet én követtem el.)

Napi google

Arckrém

Imádok új arckrémet kinyitni. Olyankor mindig olyan érzésem van, hogy hű ez most valami nagyon jó dolog kezdete, tiszta lappal indulás stb. Ma egy ilyet kezdtem el használni.

A nap kérdése

Miért más az üvegben gyönyörű körömlakk színe, amikor felkenem?
És miért randább, mint az üvegben?

Az új cipőről

Ha új cipő van rajtam, az mindig stressz.

Merthogy:

- általában ripityára töri a lábam délutánra legyen bármilyen kényelmes is a delikvens

- rettegek, hogy ne essen az eső - egy kicsit még szép maradhasson

- izgulok, hogy nehogy rálépjenek - lásd fent

- hazafelé alig várom, hogy lerughassam a lábamról, akkor már nem érdekel, hogy megkarcolódik, vagy akármi, csak szabadulhassak tőle

Másnap már nem új cipő az új cipő, akkor már mindegy mi van vele. Így múlik el a világ dicsősége.

Hej, hát ez az egész nap nem ér egy fabatkát sem. Borongós, sötét, szürke és barátságtalan. Akárcsak a kedvem.

Holnap munkanap. Van még valaki rajtam kívül, aki dolgozni fog? :o/

Ahogy az időjárás-előrejelzést nézem egyáltalán nem vesztettem semmit azzal, hogy ma reggel nem cseréltem le a kabátomat. :o//

Hosszú hétvége

Csak ilyen hétvégéket kívánok magunknak az eljövendőben.
Szombaton elmentünk a Skanzenbe. Nekem ez mindig kicsit misztikus, mert gyerekkoromban voltam kb. kétszer, aztán J-vel egyszer - nyakig érő sárban kb. 20 percet - aztán azóta akárhányszor el akartunk menni, sose sikerült. Vagy azért, mert annyian voltak, hogy esélyünk sem volt, vagy valahogy elmaradt.
De most szerencsénk volt, Lili imádta. Rengeteg program volt, persze nagyrész március 15-re hajaztak, de volt papírvirág készítés, volt mézeskalács kóstolás, gyertyaöntés és még ezer más. Természetesen mindet végig csináltuk, Lilinek legjobban a játszóudvar tetszett, tele volt népi gyerekjátékokkal. Szóval megyünk még oda.
Vasárnap irány Alsóörs. Az első balatoni hétvége az idén. Nagyon szép időnk volt végig, jó volt rövid ujjú polóban kolbászolni, biciklizni, még fagyit is ettünk, Csopakon volt egy kis fesztivál, egyszóval minden a helyén és minden rendben volt. És akkor most holnap irány a meló. Levezetésképpen csekkeket rakosgatok, a webáruház megrendeléseit, számláit rendezem, meg még ami eszembe jut.
De jó hír, a héten csak 4 napot kell dolgozni.
Rossz hír viszont, hogy a 4 napból a negyedik szombat. Basszus.

Azért történik jó is

Például, hogy ma délben mindenkit hazaengedtek. Ennek komoly folyományai vannak. Például, hogy egyenesen a csarnokba mentem, bevásároltam, kipakoltam és még mindig van magamra MÁSFÉL órám úgy, hogy senki sincs itthon, nem zavar senki és semmi, olyan zenét hallgatok, amilyet akarok - most éppen Stinget és Santanát - azt csinálok amit csak akarok. Nem veszek fel telefont, meg úgy egyáltalán, egy kicsit kikapcs.
Ezer ágra süt a nap, gyönyörű időt mondanak a hétvégére, ez melengeti a lelkem, annyira ki kell szabaduljak már ebből a városból. És majd milyen jó lesz visszajönni kedden...
Holnap délelőtti piac ugye kilőve, mert már megvolt, tehát van egy egész szabad napunk, amikor csinálhatunk valami jó kis családi bármit.
Első körben a Skanzen jutott eszembe, mert Lili még sosem volt, de lehet hogy Állatkert lesz belőle. Mindegy, csak ne zárt helyen legyünk.
Úfgyhogy irány a szabad, a napsütés és a jó idő, mindenkinek nagyon-nagyon kellemes hosszú hétvégét kívánok!!! :o))

Na jó, ezt már ne

Reggel olvasom, hogy Ranschburg Jenő meghalt. Szegénnyel nem feltétlenül értettem mindenben egyet, de a tudása nem vitatható. R.I.P. neki. :o(

Majd beérek és látom, Japánban 8,8-as földrengés, és hozzá 10 méteres cunami. Na ezt már ne. A bbc-n és a cnn-en döbbenetes felvételek vannak. :o(((

Jajj, nem jól indul ez a hosszú hétvége.

A snidling dicsérete

Tegnap este betértünk az OBI-ba némi növényért, és a pénztárnál rám mosolygott egy nagy cserép snidling. Hirtelen ötlettől vezérelve őt is betranszportáltam a kosaramba.

Vacsira dédi féle töltött káposzta volt Lilinek és J-nek. Én inkább vajas snidlinges kiflire vágytam.

Aztán azt vettem észre, hogy Lilinek esze ágában sincs megenni a káposztát, ellenben lecsókolta az én fél snidglinges kiflimet. Majd még egy szelet kenyeret vastagon "snidlingelve", majd még néhány hosszú szálat elcsócsált, csak úgy. Úgy nézett ki, mint egy kis kérődző boci. (ezen elrötyögött egy jó ideig)

J. megette a káposztát, majd még 3 szelet milyen kenyeret? Na milyet? Snidlingeset.

Úgyhogy ma valószínűleg snidlinges túrókrémet fogok csinálni. Minek főzzek este mindenféle vacakokat, ha snidlinggel is jóllakik a család?

(még életemben nem írtam le a snidling szót ennyiszer, nem is könnyű, próbáljátok ki)

Nőnapi google

Nincs bajom a Nőnappal, de nem is kedvelem. Mondhatni hidegen hagy. De ez szép, ugye?

Életjel

Vagyok ám, csak a múlt héten nem történt semmi - beteget ápoltam, meg néha magamat is. A hétvége nyugodtan telt, vasárnap elmentünk az eddigi legvacakabb Utazás kiállításra. Kiválasztottuk a szállodát, az időpontot, így megvan hogy mikor megyünk szabadságra.

Mától új helyre költözött az osztály. Ami azt jelenti, hogy a 3 szobából összeköltöztették a 8 embert egy szobába. Ehhez persze senkinek sem volt kedve, de nem is kérdeztek meg minket. Hozzáteszem én még sosem dolgoztam így, ennyien, meg egyáltalán. De nem kell hozzá sok ötlet, hogy az ember rájöjjön, ez rettenetes.

Nyolc nő, tökéletesen ellenkező típus, kvalitás, habitus stb. Kódolva van a háború. Nem vagyok feldobva.

Vigyázz, kész, TAVASZ!!!

Állítólag ma van a tavasz első napja. Én ebből nem vettem észre semmit, mert reggel szállingózott a hó. Még J. sem akarta elhinni amikor mondtam, úgy felrántotta a redőnyt, hogy csak nyekkent.

Én meg itthon vagyok a héten, Lili megint beteg. Tulajdonképpen egy kicsit rám is fér az itthonlét, az apropó nem igazán, de a lelkem talán egy kicsit helyrebillen. Nagyon rámjár a rúd mostanában, én meg nehezen viselem.

Mindegy, itt tavasz, jönnek a rügyek, meg a virágok, meg a jóidő, meg a napfény, és a hosszú hétvége is nemsokára, úgyhogy fel a fejjel, arccal előre.