We are going to the Sopron

Holnap felkerekedünk és életünkben először elindulunk hármasban nyaralni - ó én balga, jó ha őszölni és nem telelni lesz belőle.

Nincsenek túl nagy reményeink, de be szeretnénk ficcenteni egy Lutzmansburgi kirándulást, hátha tetszik a csirkének a babaélményfürdő. (bakker ott még az is van)

Aztán majd járjuk a várost meg az erdőt és az ismerősöket - azokból Dunát lehet ott rekeszteni - és lazára vesszük a figurát, feltéve ha őhercegnősége megengedi.

Asszem mindannyiunkra ránkfér.

És nem írom le, hogy mostanában milyen iszonyatosan alszik, hogy az éjszakák egymerő lidércálmok, hogy nappal olyan édes mint a mese, de ahogy leszáll az éj kis éjszakai troll lesz belőle. Lassan kezdek aggódni, de még kitartok.

Nézzenek oda, leírtam. Na pá, egy hét múlva újra itt.

Az ősz első napja

Kis vicces. Lassan 2 hete majd megfagyok, a gyerek a télire szánt ruháiban szambázik, erre google közli, hogy az ősz első napja. Jesszus. Azért szép.

És így rajzolunk mi

Lemaradt 13 hónapos kép pótlása

Gyengébb idegzetű olvasók kérem lapozzanak,

mert esetleg valakinek nem veheti be a gyomra a következőket, buta kommenteket meg nem szeretnék olvasni.
Szóval Lili ragaszkodása olyannyira elfajult, hogy igen a klotyira is jön velem. Márminthogy én be, ajtó résnyire nyitva, kisasszony max. 40 másodperc múlva megérkezik, kivágja az ajtót és amíg én végzem amit kell ő legombolyítja a wc-papírt, vagy le- és felakasztja az illatos halacskát, esetleg behatóan tanulmányozza a kézmosó bekötésének mechanikáját.
Ma azonban olyan történt, mint még eddig soha. Én elintéz amit el kell, majd ugye nyúlok a wc-papírért, majd bedob a csészébe. Erre Lili is letép egy jó nagy adagot, belekukk a klotyiba és ahogy illik egy elegáns lendülettel belevágja a kagylóba a papírt, és már nyúl is a következőért. Mindezt háromszor tette meg, mire felocsúdtam - és megelőzvén, hogy az egész guriga a wc-ben kössön ki, gyorsan lehúztam, mire Lili közölte: brrrrrrr.
Hát ez a mai gyengébb idegzetű olvasóknak nem való történetünk. Merthogy ilyen is van.

13 hónapos vagyok

Szia mindenki!
Elmúltam egy hónappal egy éves, vagyis ma vagyok 13 hónapos.
Ennek örömére úgy tűnik egy kicsit meghültem. Folyik az orrom, és hapcizok. Anya nagyon el van kenődve, mert eddig még sosem voltam beteg, hát most nem is tudja mihez kezdjen velem. Kezdte azzal, hogy felöltöztetett. És betakart. Nagyon. Talán jó lesz.
Aztán képzeljétek, megyek. Még csak kicsit és csak ritkán, ingó-bingón, de megyek. Persze ha sietnem kell, akkor négykézlábra le és teperek ezerrel, néha utól sem érnek.
Már tudok bujócskázni, fogócskázni és az új szerelem a meséskönyv. Naponta többször átlapozom a készletemet nagy komolyan elhümmögök rajtuk, de leginkább azt szeretem, ha anya ott ül mellettem és mondja amit mutatok. Úgy, mint vau, csip-csip madár, lepke, cica, béka brekeke, kakas, csacsi és a többi.
Valamint profin ugatok. Imádom a kutyákat. Alapvetően mindenféle állatot imádok, legyen az kutya, galamb, veréb vagy rigó. Tök nyolc. Profin leugatom az összeset. Anyuék valami állatkertről beszélnek, ahová elmegyünk majd egy fél délutánra, hátha élvezném. Legutóbb a Városliget nagyon nem jött be, de az nagyon régen volt, és ahol ugye állatok vannak, az rossz nem lehet, de majd inkább meglátjuk.
És nőnek a fogaim. Most úgy 7-8 körül lehet, valamint megszámlálhatatlan fehér dudor a számban, amik időnként megfájdulnak és én akkor nagyon-nagyon elkenődök. Anya meg vígasztal és bekeni a dudorokat valami kencével aminek én nagyon szeretem az ízét, anya szerint rendkívül vacak, de én az egész tubussal be tudnám vágni.
És eszem. Persze közel sem annyit, amennyit anyu szeretne, de nagyon fini például a krumplis pogácsa, az ikeás teljes kiőrlésű keksz, a sós mini bagett és még egy csomó minden.
Ma megtaláltam anyu fésülködő szekrényét. Ti tudtátok, hogy anyának mennyi illatos üvege van? Irdatalnul sok. Baromi nagyokat szóltak, ahogy ledobáltam őket. Anyu szerint mázli, hogy egy sem tört össze. Mármint szerinte az én mázlim. Én ezt nem érte.
És kinyomtam a tavalyelőtti napozókrém maradékát a parkettára. Valahogy ezt sem értékelte. Bár azt mondta, hogy már amúgy is csak foglalta a helyet a szekrényben, mert már nem jó semmire. Fenéket nem. Pompásan összepacsmagoltam vele magam és a fél hálószobát. Kidobta őket. ÁÁÁ, nem ért semmihez sem, nem érti a jó mókát. Minthogy ő is beszállt volna.
De azért nem haragudott ám annyira, én láttam a szája szegletében a vigyort.
Van ám saját söprűm is. Sokkal kisebb, mint anyué, de az enyém. Ugyanis egyfolytában takarítok. Ha kapok egy szivacsot - és ha nem kapok akkor keresek - simán végigtakarítom a fürdőkádat kívül-belül. Ha jó napom van, akkor felnyalom mellé a követ is.
Valamint mostanában egyre többször főzünk együtt anyuval. Ami úgy néz ki, hogy ő rohangál és ugrál a konyhában, kever-kavar, leveszi a krumpli ruháját, és hülyére veri a husikat, meg össze-vissza kaszabolja őket valami éles izével, amit valahogy sehogy sem akar odaadni nekem - még akkor sem ha iszonyú nagy hisztit csapok, pedig ez általában bejön - én meg ülök mellette a székemben és keverek-kavarok a fakanalammal a tálkámban. Merthogy nekem ilyenjeim is vannak, nemcsak söprűm.
Hát ilyenek történnek velem mostanában meg még ilyenebbek, de ezeket most nem mondhatom el nektek, mert elálmosodtam és mennem kell aludni. Nem, nem vagyok nyűgös, nem nyüszögök, csak mondom anyunak, hogy kéne mennem aludni. Hát akkor megyek. Sziasztok.

Eredményes nap

Lássuk csak:
- kimostam egy adag ruhát
- Lilivel voltunk a piacon
- játszottunk egy kiadósat
- megsütöttem a holnapi szülinapi bulira a baklavát
- sütöttem továbbá egy bazi nagy adag pitát is, remélem ellesz holnapig
- kiporszívóztam a fél lakást - mert a másik felét J. átvállalta
- csináltam vacsorát
- és most leroskadtam

Ami még hátra van:
- Lilinek vacsi
- Lili fürdetés
- Lili lefektetés
- végelgyengülésben kinyúlás az ágyon

Ééééés IGEN!!!!

Lili tegnap megtette az első lépéseket EGYEDÜL!!!!

Jó mindösszesen kb. 7-8 lépést és azt is mondjuk háromszorra, de akkoris ELKEZDŐDÖTT!!!!

Akkora öröm volt nézni, ahogy a kis görbe ingó-bingó lábaival elindult, hogy az elmondhatatlan.

Úgy tűnik megérte, hogy baromira fáj a derekam ma is.

Go Lili, GOOOO!!!!

Ja igen, és szeptember - nagyon szeretem

Lili a nő

Kicsi lány megy, halad. Így úgy megtette eddig is, de mostanra kb. 10%-ban mászik, 50%-ban két kezesen megy, azaz vezetteti magát és 40%-ban egykezesen megy, azaz nem engedi megfogni a másik kezét így lavírozunk körbe-körbe a lakásban.
Édes bogár alig pár hónapja, hogy elkezdett mászni, nagy volt az öröm, hogy rájött hogy tesszük a kezünket hogy haladjunk és ne essünk orra. Erre már csak pár nap, esetleg hét és a pici lány menni fog. Nem kéri majd, hogy fogjam a kezét - dehogynem - esetleg én kérhetem és amilyen kis hörcsög vagy adja vagy nem. Vagy nem.
Ezzel szemben tegnap ha szépen kértem - és szépen kértem - háromszor is adott puszit. Úgy, hogy odajött és adott. Szem és arc nem maradt szárazon. Előbbi az anyai szív miatt, utóbbi pedig a nyálas szájacskától. Továbbá bőszen hangoztatja, hogy ANY. Ez gondolom anya lesz majd előbb-utóbb, de most még csak any. Értem én értem, naná hogy értem.
Miután kiimádkozta a hajamból az összes csatot a múlt héten, vettem neki néhányat. És azóta rendszeresen csatal a hajunkban közlekedünk. Esetenként 4-5 darabbal is. Időnként eszébe jut, óvatosan megérinti őket konstatálja hogy jó helyen vannak, ha mégsem, akkor kiszedi és nyújtja, hogy rakjam vissza. Visszarakom. Ahányszor csak akarja. Akkor is, ha 2 percenként veszi ki és nyújtja. Akkor is.
És ma először úgy aludt el délelőtt, hogy leraktam az ágyra, cuma a szájába dúdoltam és simiztem. Szépen elszundikált. Nem nagyon reménykedem, hogy ebből hirtelen rendszer lesz, de mostanában már nagyon nehéz őt hosszabb ideig kézben tartani, ki van készülve a derekam tisztességgel. Nem baj, a nagylányság felé vezető úton elindultunk. Mostmár csak azt kell megálljam, hogy ne nevessem el magam amikor felébred és az arcán ott lesz az ágytakaró összes geometriai mintája. Merthogy nem ott aludt el, ahol szokott, á nem. Nem baj, majd elmúlik. Lepusziljuk a barázdákat.