Kicsi lány megy, halad. Így úgy megtette eddig is, de mostanra kb. 10%-ban mászik, 50%-ban két kezesen megy, azaz vezetteti magát és 40%-ban egykezesen megy, azaz nem engedi megfogni a másik kezét így lavírozunk körbe-körbe a lakásban.
Édes bogár alig pár hónapja, hogy elkezdett mászni, nagy volt az öröm, hogy rájött hogy tesszük a kezünket hogy haladjunk és ne essünk orra. Erre már csak pár nap, esetleg hét és a pici lány menni fog. Nem kéri majd, hogy fogjam a kezét - dehogynem - esetleg én kérhetem és amilyen kis hörcsög vagy adja vagy nem. Vagy nem.
Ezzel szemben tegnap ha szépen kértem - és szépen kértem - háromszor is adott puszit. Úgy, hogy odajött és adott. Szem és arc nem maradt szárazon. Előbbi az anyai szív miatt, utóbbi pedig a nyálas szájacskától. Továbbá bőszen hangoztatja, hogy ANY. Ez gondolom anya lesz majd előbb-utóbb, de most még csak any. Értem én értem, naná hogy értem.
Miután kiimádkozta a hajamból az összes csatot a múlt héten, vettem neki néhányat. És azóta rendszeresen csatal a hajunkban közlekedünk. Esetenként 4-5 darabbal is. Időnként eszébe jut, óvatosan megérinti őket konstatálja hogy jó helyen vannak, ha mégsem, akkor kiszedi és nyújtja, hogy rakjam vissza. Visszarakom. Ahányszor csak akarja. Akkor is, ha 2 percenként veszi ki és nyújtja. Akkor is.
És ma először úgy aludt el délelőtt, hogy leraktam az ágyra, cuma a szájába dúdoltam és simiztem. Szépen elszundikált. Nem nagyon reménykedem, hogy ebből hirtelen rendszer lesz, de mostanában már nagyon nehéz őt hosszabb ideig kézben tartani, ki van készülve a derekam tisztességgel. Nem baj, a nagylányság felé vezető úton elindultunk. Mostmár csak azt kell megálljam, hogy ne nevessem el magam amikor felébred és az arcán ott lesz az ágytakaró összes geometriai mintája. Merthogy nem ott aludt el, ahol szokott, á nem. Nem baj, majd elmúlik. Lepusziljuk a barázdákat.
2 megjegyzés:
Úgy látom mostmár teljesen utólért az u. Anyai Érzés. Tiszta-tiszta nagybetűvel.Tartson egy életen át.
A/N
Hello kedves muzli
Amióta megszületett a kicsi lányod nyomonkövetem a fejlődését. Miért? Mert kb egy hónappal idősebb mint az én drága fiam, így mindíg tudom hogy mire számíthatok a fejlődését illetően. Már egyszer írni akartam neked a hat hónapos körüli, "most van elég" írásodra de aztán nem tettem. De ez a mostani bejegyzésed megérte azt, hogy írjak neked és biztasalak a további hasonló kedves, bűbájos, megnyilvánulásokra, amik mosolyt fakasszanak minden anyuka arcára.
Megjegyzés küldése