Olyan

elmúlás illata van ennek a napnak. Mint ennek a képnek is. Megint fáj a lelkem. Hát ennek már sosem lesz vége?????

Semmi

Ha nem akarok mondani semmit az is valami nem igaz?

Gazdag Erzsi: Lépegetődal

‎"Ez a kislány jaj de szép!
Ha egyet lép, hozzám lép.
Ha kettőt lép, tillárom!
A karomat kitárom.

Hogyha hármat lépeget,
mondok neki szépeket:
tipi-topi kislányom
jer ölembe, virágom."

 

Egyszerűen nem megy ki a fejemből. Rengeteget énekeltem ezt Lilinek amikor járni tanult, aztán elfelejtődött. És most nem megy ki, nem megy ki...

Fogtündér

Nem is volt olyan nagyon régen, amikor fogacskákról írtam. Csak akkor azért szurkoltam, hogy kinőljenek végre. Most meg azért, hogy kipotyogjanak. Vagy legalábbis kezdjék el, bár azt hiszem Lili ezt is valamivel korábban kezdi - mint általában mindent.

Hát dokumentáljuk: kiesett az első tejfogacska. A fogtündér mostantól akcióba lendül.

5 éves

Régen nem hoztam Lili képet, de a héten sikerült készíteni néhány jót. 5 éves kismaki... imádom.

Életjel

Sűrű, szuper hét van mögöttünk. Majdhogynem tökéletes.
- szülinaposdival kezdtük több napon keresztül
- töltöm Lili őszi/ovis/téli ruhakészletét (brutális nagyot nőtt, elképesztő a csaj)
- Nagyvázsonyban királylányosdi, postamúzeumban táviratosdi, panoptikumban rémüldözősdi
- Zánkán dínókiállítás (hááát), Hegyestűn ámuldozás
- Szabadiban vitorlázás
- Badacsonyban fagyizás
- Keszthelyen kastélyosdi meg hintósdi
- és folyamatos éttermesdi (Lili még a gyerekadagot sem eszi meg, annak a fele is vagy J. tányérján landol, vagy elcsomagoltatjuk... a gyerek nagyon tesco gazdaságos, de akkor mitől nő???)

Ami még hátra van:
- még egy szülinap
- némi fürdőzés
- cirkusz
- talán mozi
- és végül 20-án valahogy haza kell jussunk a két kocsival, mert 21-én kezdődik minden elölről. :o/

5 éves a kismaki

Lili ma 5 éves. :o))

Mintha tegnap történt volna....

Most és aztán

Most ez

aztán ez.

Még kell legalább 6-7 kg. Aztán rendben leszünk. Mármint én, magammal.

Újrahasznosítás - menza

E. barátnőmmel régóta sportot űzünk abból, hogy a menzán kapható kajákat gondolatban újrahasznosítjuk, különös tekintettel a maradékok felhasználására - és intenzíven bízunk abban, hogy a konyhások is csak a gondolatig jutnak el, a megvalósításig nem, bár....

Na, a mai recycling javaslatunk a következő volt, miután szembesültünk a mai menüvel:

- a tegnapi hortobágyi húsos palacsintából ki kellett szedni a húsos tölteléket, beletenni a húsleves alapba, jól összeforralni, leszűrni és kész is a mai marhahúsleves gazdagon (még sosem volt gazdagon, nem is értem miért írják oda, de lehet hogy csak nekünk nem volt szerencsénk)

- a lekopaszított palacsintákat pedig holnap mesésen el lehet adni a szokásos meggyes-csokis palacsintának, mivel ezeknek elég intenzív az ízük és ha elég ügyesek nem is lehet érezni a hétfői husi ízét és a hortobágyis szószt.

Legnagyobb kedvencem azonban továbbra is a tegnapi sütiről a maira átfújt porcukor ötlete. Ez verhetetlen, mind a mai napig vinnyogva tudunk röhögni legalább egy fél órát rajta, ha csak eszünkbe jut.

Hát most mondja valaki, hogy nem találékony és spórolós a magyar háziasszony... :o))

Tunézia - Sousse

Megérkeztünk.

Szép volt, jó volt, elég volt.

És új szóval bővült az angol tudásom. Vomiting. (ér megnézni a szótárban) Ez lett volna az utolsó, amit tudni szerettem volna inglisül, erre tessék.

Lili tevegelt, szamaragolt, fürdött, ficánkolt, barátkozott, jól érezte magát. Mi is. A tenger gyönyörű, a levegő forró, az arabok olyanok, mint mindenhol máshol, szóval nem okoztak csalódást.

De jövőre új úticélt keresünk.

Viszont jókat dumáltunk, új ismeretségeket szereztünk és nem voltam ideges egy hétig - a mérleg mindenképpen pozitív.