Szegény Gy. ma lejött elmesélni, hogy mi történt a múlt héten amíg nem voltam. Ugyan csak 3 napot töltött a székemben, de nagyon maga alatt volt attól, hogy errefelé milyen bunkók az emberek. (pedig csak 4 emelet van közöttünk...)
Hát igen. Valahogy az emberek könnyedén gondolják azt, hogy a munkánk az egy rózsaszín helyes kis hetyegés és bárki könnyedén és láblógatva megoldaná, úgyhogy még hálásak is lehetünk azért hogy itt ülhetünk. Persze.
Néha azt gondolom, hogy csak én csinálok nagy ügyet magamnak a bunkó yuppie-manager-üzletasszony féle állatok viselkedéséből és isti bizi nagyon megmelengette a lelkem az, hogy más is észreveszi hogy mennyire bunkón viselkednek az emberek ha belépnek egy irodába.
Ettől persze a probléma még nincsen megoldva - és nem is lesz - de írtó jó érzés hogy más is átérzi azt, ami engem nap mint nap nagyon bánt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése