Úgy tűnik az ember egy idő után megszok(hat)ja a vérvételt. Emlékszem, hogy míg januárban nagyjából elájultam és egy fél órát ücsörögtem az sztk-ban a vérvétel után ma olyan simán vettem a két fiolás variációt, mintha mindennap ez történne velem. Igaz, kissé kellemetlen a reggeli két dl tej és az egy zsemi után egy órán belül vérvételt produkálni legfőképpen akkor, ha az ember látja, hogy kb. 12 kismama vár szépen a sorára a labornál. De vettem egy nagy levegőt és bementem mindenki előtt - eztetet mondta nekem a doktor bácsi két hete, hogy tegyem így. Közöltem miért jöttem, mondták oké, akkor ide a vénát. Szúrtak, aztán már mehettem is. Laposkúszásban kifelé. Mindenkitől nem kérhettem elnézést, de egy kicsit megnyugtattak a nővérkék, hogy ezt igenis így kell csinálni. Aha, persze.
Ja, és remélem, hogy jó lesz az eredmény, mert ha nem, akkor mehetek megint csak most majd innom kell azt az ihatatlanul édes xart. És nem egyszer, hanem kétszer szúrnak. Broááá. Szóval kérek szépen egy kis szurkolást.