Fáááááájj

Hatodik napja fáj a fejem. A hat nap alatt összesen egy fél Qualerint mertem bevenni. Lassan megőrülök. :,,o(((

Posta

Sorbaálltam a postán egy rakás csekkel. Kérdezi a lányzó az ablak mögött, kérek-e sorsjegyet, vagy személyes bélyeg érdekelne-e. Mondom köszi, én is innen vagyok ismerek mindent, de most köszi nem kérek semmit.
Erre benyúl a mellette levő papírzacskóba és a befizetett csekkek tetejére tesz nekem egy sajtos pogit, hogy okés, akkor legyen szép napom, a pogi nagyon finom.
Csak lestem. Vannak még normális emberek ezen a világon. Csak keresni kell őket.

J. valamiért nem tudott elaludni, így még fél 1-kor is a tv-t nyomkodta. Nagyjából 20 percenként ébredtem fel. Valamikor elaludhatott, mert én meg fél 2 után riadtam fel, hogy mindjárt kezdődik az Oscar, úgyhogy már nem mertem visszaaludni, 2 előtt 3 perccel elindítottam a videót, na onnan nagyjából aludtam.
De reggel 6-kor J. bekapcsolta a tv-t, ahol még mindig ment az Oscar, de a videó már nem. Tehát nem volt elég a 4 órás kazetta, és végülis "csak" a legjobb férfi főszereplő, a legjobb film, és a legjobb rendező maradt le... nem baj, megnéztem élőben, így kapkodhattam a reggelivel. Is.
Aztán felhúztam a redőnyt és megláttam a szakadó esőt. Az persze smafu volt a mostanihoz, mert mostmár órák óta szakad a hó és persze le is fagy a járdára, legalábbis előttünk korcsolyapálya van. (Tobber remélem boldog vagy)
Úgyhogy eddig jó. Marha jó. Szar kezdés után ugye jó folytatás szokott következni. Ugye????

Régi kedves ismerős újrakezdi a blogját. Nagyon-nagyon örülök neki, hiányzott. Üdv újra nahiszen-rain city-calcifer. :o*

Jácint

Kirongyoltam a piacra. Hmmm, ilyenkor már nagyon szeretem, vannak klassz primőrök és már nem annyira dobokegyhátast árak vannak. A padlizsán és a cukkini két hete még 7-800 volt, most mindenhol 389.-

A piac egyik felét lángosillat tölti be - nem tudtam megállni, vettem egy sajtos-tejfölöset - a másik felét meg jácint illat. A virágosoknál fürtökben állnak a jácintok. Szerintem az egyik legszebb virág és az illata is hihetetlen. Hosszú éveken keresztül mindig ilyen kaptam névnapomra, aztán most meg már évek óta nem. Ezért inkább veszek magamnak, mert nem tavasz a tavasz jácint nélkül.

HBO

Este miután J. elment a rendes éves közgyűlésre - broá - véletlenül elkaptam egy film elejét az HBO-n. Ez mondjuk 50 esetből 2x szokott előfordulni, de most kivételesen szerencsém volt.
Spitfire Grill a címe a filmnek, néha nagyon hajaz a Csokoládéra - ami egyébként is az egyik kedvencem - de a végére egy igazán nagyon jó kis film kerekedik belőle, úgyhogy ha valakinek sikerül elcsípnie, akkor nézze végig. Jó kis bőgős a vége, vagy csak a hormonjaim vannak a fejük tetején?

Macska az ablakban

A Döbrentei tér és a Dózsa György tér között az egyik lakáb ablakában reggelenként felfigyeltem egy cicára az ablakban. Mindig ott ül és hol vágyakozva, hol unottan, hol játékosan, hol mélázva bambul kifelé. Vagy alszik.

A legtöbb cicát Isztambulban láttam a lakások ablakaiban, sőt ott még az üzletekben is voltak cicák, nem egynek a kirakatban volt berendezve a kéró. Volt, amelyik az üzlet bejárata előtti lábtörlőn töltötte a nap nagy részét, olyan is volt, amelyik egyből beugrott az ölembe ahogy bementünk az üzletbe és a jó eladó - ott ki nem az - megkínált minket teával, kávéval. Bónusz volt a macska az ölben. Imádom a cicákat, de a macska az ablakban efektus bennem mindig elkenődést eredményez. Ezek az állatok született szabadok, még a leglustábbja is. Legyen itt néhány cica az ablakban.

Vannak olyan napok, amikor nem történik semmi. Volt már ilyen, lesz is. De olyanok, hogy hipersemmi, na az azért kicsit durva.
Délután végig fogok battyogni a Szt. István krt-on a Nyugatiig, aztán doki, aztán haza, aztán annyi. Pfff.
Viszont tegnap a közös képviselő banya azt mondta, hogy a kéménybélelésnek tényleg kifizetik a felét, kp-ben és ha aznap nem is, de másnap kocog a bankba és már hozza is. Hát, végre történik valami jó is. Mondom TÖRTÉNIK.

Tegnap családos ünneplősdit tartottunk, most először nem csaptunk nyolcfogásos ajándékhegyes névnapot, hanem csak cseréljünkvirágot akciós, sütizgetőset. És jó volt. Sőt, megkockáztatom sokkal jobb volt, mint szokott.

Ilyet kaptam J-től. Annyira gyönyörűséges, de annyira....

Totó sétál

Totót szombaton elvittük a Hajógyári szigetre futni. Nem is volt semmi gond addig, amíg meg nem látott egy rotweilert úgy 300 méterre tőlünk. Addig szépen visszajött ha hívtuk, megállt ha szóltunk, szépen játszott a többi kutyával stb. stb. Akkor azonban bekattant nála valami és usgyííí meg sem állt a kutyáig. Oké, nem gond, dehát egy roti azért nem mindig barátságos, franc se tudta mire számítsunk. Gondoltam, oké ez most megeszi Totót vacsorára. Ehelyett roti leült és unottan bámulta, ahogy Totó körbeugrálta, majd leesett a farka. Megkönnyebbülés, majd Totó leszídása, hogy ejnye-bejnye rossz kutya, elnézést kérés rotigazditól, majd indulás lassan visszafelé a kocsihoz. De Totónak ez nem volt elég. Belerohant egy - neki mellig érő - óriási sártócsába. J. feje akkor még vörös volt. Majd még egybe. J. ekkor már lila volt. És akkor Totó bevásárolt két frászt. Na nem nagyot, csak éppen hogy, de azért frász volt az. Mert megérdemelte. És büntiből hazafelé még az Auchanba is bementünk és ottmaradt a kocsiban.
Mindebből ő azt szűrte le, hogy akkor most buli volt, mert séta meg futás meg miegyéb, jó volt két füles de az meg se kottyant, és aztán aludhatott egy oltári nagyot a kocsiban, amit amúgy is imád. Igen, asszem jól kiszúrtunk a kutyával....
És akkor még nem említettem az általános fürdetést, mert úgy nézett ki mint egy varacskos disznó. Jó dolog ez a kutyafuttatás, tényleg jó.

Mehetnékem van. Szeretnék elmenni pár napra valahová kettesben. Nem baj, ha nincs jó idő, csak ne legyek itthon. Nemszeretem. Van az úgy.

Ez se nekem jutott eszembe

Gyerekeeeeek!!!!! Ezt nekem találták ki!!!!
Idesüssetek: www.vasaljonmas.hu

Valentine by Google :o)))

Szerintetek is hiányzik az L betű?

9 dal az életemből

Kókusztól kaptam, becsülettel végig is csinálom. A sorrend semmit sem jelent, így jutottak eszembe. Lássuk:

- Pierrot: A bohóc
Tinikorom szerelme, aki egyébként Marosi Z. Tamás névre hallgat és noha ez akkoriban hétpecsétes titok volt, ma már senki előtt nem az. Évekig jártam a rajongói klubjába, állítólag még ma is megvan a kemény mag.

- Ákos: Indiántánc
Tulajdonképpen ez is a tinikorom. A Depeche Mode-ot ki nem állhattam, de a Bonanza nagyon bejött. Aztán meg Ákos, de ez egyenesen arányos volt akkoriban. A megboldogult BS-ben izzadtra ugráltuk magunkat Jutka barátnőmmel talpig feketében a minden évi rendes koncerten. Szép volt, rég volt. A mostani Ákos nekem nem kompatibilis, már hallgatni sem szeretem, csak a régieket.

- Bros: When will I be famous
Na ez volt aztán a valami! Életem első külföldi rajongásának voltak a tárgyai. A szőke ikerpár és a kis barna nobody. Utólag visszahallgatva szörnyű, de akkor rongyosra hallgattam mint a kettő! kazettájukat, aztán minden átmenet nélkül eltűntek a balfenéken, és jöhetett a NKOTB korszak.

- Tarkan: Kuzu kuzu
Non plus ultra. 2002-ben Alanyában nyaraltunk, igazándiból ez volt az első közös naaagy nyaralásunk. Azóta is megismételhetetlen, pedig mindig utazunk valahová. Szóval ott szerettem bele végérvényesen a török kultúrába és a török zenébe. Legyen bármilyen rossz a kedvem, ha török zenét hallok azonnal vigyoroghatnékom támad és jár a kezem-lábam.

- Arash: Boro boro
Egyszerűen csak jó. A fickó ha jól tudom arabul énekel, mégis király, ahogy az összes száma. És noha ezt is és a Temptiation-t is kismilliószor játszották a rádiók valahogy mégsem tudtam megunni ellentétben a Crystal Pipikajájával.

- Ricky Martin: Lola, lola
Nem is tudom melyik lemezén van rajta, a lényeg hogy igazi vérpezsdítő latin zene argentin nyelven, mert igen, Ricky a kezdetek kezdetén még képes volt nem angolul is énekelni. A tavalyi koncerten is volt ez a szám, asszem akkor már álltam az ülőhelyemen és veszettül riszáltam J. legnagyobb megrökönyödésére. :o)))

- Tarkan: Hüp
Egyszerűen a legjobb Tarkan szám, olyan mintha belülről csiklandoznának, amikor hallgatom.

- Ricky Martin: Nobody wants to be lonley
Ezt eredetileg Christina Agilerával (tuti nem így írják a csaj nevét, de aki ilyen névvel él, az nézzel el nekem, hogy nem tudom leírni) énekli, a videóklipp egyszerűen gyönyörű, nekem a szövege is tetszik, amolyan romantikus összebújós ilyen-olyan. Máig nagy kedvenc.

- Pierrot: Ha sírni látod a bohócot
Hú, mennyit bőgtem én erre a számra. Volt, hogy semmi bánatom nem volt, egyszerűen csak jól esett bömbölni egyet. Arra tökéletes és mindemellett a szövege is nagyon szép, talán egyszer majd bemásolom.

Hát nekem ezek A számaim, kicsit talán egyhangú és hiányzik belőle néhány zenei irányzat, de mentségemre legyen, hogy tizensokévig néptáncoltam, hát az "A menyasszony szép virág" című örökzöld népdalt mégse írhattam ide, pedig állat jó nóta. Úgyhogy nekem ezek vannak.
Továbbadom a stafétát Tobbernek és rubinak, törpöljenek és nosztalgiázzanak egy kicsit ők is.

Rokonok és telefonok

30 éve nem látott rokonok felbukkanása a program nálunk mostanában. Szegény J. teljesen ki van borulva. Levelet kapunk, szívhezszólót, sírót-rívót ilyet-olyat. Kínos és kellemetlen. Én nem ismerem ezeket az embereket, így véleményt mondani sem tudok róluk, J. pedig közel 30 éve nem látta őket, de legalább véleménye van. Úgyhogy csak óvatosan, körültekintően.

-------

Tegnap hazafelé a villamoson egy nő mobiltelefonál torka szakadtából.
- Csókolom, xy vagyok, csak boldog születésnapot szeretnék kívánni.
- .......
- Ja, hogy nincs otthon?
- .........
- Akkor hívjam vissza később?
- .........
- Akkor hívjam vissza később? (ez már üvölti)
- .........
- Akkor hívjam vissza később? (üvöltés a négyzeten)

Ekkor tört ki a röhej a kocsiban. Egy jólszituált ötvenes pasi ült velem szemben, egymásra néztünk és elkezdtünk hahotázni. Meg még rajtuk kívül vagy 10 másik ember. Komolyan nem értem, hogy az emberek az ilyen akár még intimnek is mondható dolgaikat miért a villamoson intézik. De ha már ott, akkor miért gondolják, hogy másnak is hallania kell ezeket.
A múlt héten végighallgattam, ahogy egy 16 körüli kiscsaj kielemezte az anyjának, hogy most éppen bekanyarodott a villamos a Déli elé, és itt áll mellette a Dezső, és nagyon melege van és oltári szar kaját evett a menzán, ami úgy nézett ki mint a hányás.
A közönség reakciója hasonló volt a tegnapihoz, de 16 éves ebből nem vett észre semmit.
Mint ahogy a tegnapi nő sem. Kár, pedig így talán lett volna esélyük arra, hogy megtanuljanak kulturált módon telefonálni.

Reggel kinézem az ablakon és úgy döntöttem, hogy lehet hogy február van, de legalább 10 fok, úgyhogy ide nekem a félcipőmet. És jól döntöttem. Rengetegen halászták már elő az átmeneti topogókat, ami azért mókás így február első felében, dehát ez van.

Egy hét alatt már két volt osztálytársamról derült ki, hogy ők is hordozórakéta (copy by nemis) státuszban vannak. Valahogy jó kedvem lett tőle, de a másfélnapos fejfájásom csak egy fél Piritől múlt el.

Újít a blogger. Ez jó, csak majdnem egy órába tellt, mire postolhatok végre.
A hétvége történései röviden:
- végetért a Lost - legalábbis egyelőre. Nem vagyok sorozatfüggő, de ezt kedvelem még akkor is, ha se vége se hossza
- a szombatot végigpunnyadtam, J-nek délután el kellett mennie dolgozni és csak nagyon este jött haza
- vasárnap hajnali kelés, mert J-nek két napos bemutatója van, és persze a vasárnap mindig erősebb, mint a hétfő, így már kora reggel jelenés volt. J. el, én vissza az ágyba, félig elszundít, mikor csörög a telefon, hogy ablakos vagyok és küldöm az ígért faxot. De jó....
- délután mi is megnéztük a bemutatót, ami különösen jó volt és különösen hosszú, valamint a tökéletes helyválasztásának köszönhetően a végére félig süketen és iszonyú fejfájással feltápászkodtunk (mellettünk volt a hangszóró) az inkvizíciós eszköznek is megfelelő székekről.

Délutáni találkozó egy "sorstárssal", kellemes dumcsi málnás süti és csokis kávé mellett, ezerrel száguldó idő és túl korai búcsú. Ez a tegnapi délután mérlege, én nagyon-nagyon jól éreztem magam, remélem folyt. köv.

El is felejtettem, hogy szerdán 5 perc alatt elintéztem a hetek óta húzódó kötelező biztosításos macerámat a biztosító ügyfélszolgálatán. Na sokmindenre készültem, de erre nem. Először is egyedül voltam ügyfél, sehol senki. Másodszor kedves volt az ügyintéző (de lehet, hogy csak zombi volt), harmadszor meg elnézést kért a kellemetlenségért, és tényleg 5 perc alatt elintézett mindent, még új - ezúttal jó - kötvényt is kaptam. Szóval azért van remény. Nagy piros pont a Groupama Biztosító Hamzsabégi úti ügyfélszolgálatosainak.

Soha életemben nem voltam délelőtt fodrásznál. Egészen máig. És tanúsíthatom, hogy kifejezetten pozitívan hat az ember önbecsülésére, hogy egész nap "normális" feje van. Kár, hogy valószínűleg a következő x évben megint nem lesz esélyem se ilyesmire.
Mindegy, ez nagyon jólesett.

Maci lába

Két éve J-nek Valentin napra varrtam egy macit. Életem első - és ezeddig utolsó - macija ő, amolyan igazi klasszikus tekerhető kezekkel, lábakkal.
Maci már két éve J. éjjeli szekrényén ücsörög, nincs kitéve különösebb megerőltető testmozgásnak, ám szegénynek tegnap estére valahogy mégis leesett a jobb lába. Mindezt J. vette észre, mikor az éjjeli lámpát akarta felkapcsolni és véletlenül megmarkolta a szabadon kószáló mackóvégtagot. Tettes nincs, csak a végeredmény.
Az jó ajándék Valentinra, ha visszavarrom maci lábát???? :o))))

Csak úgy szólok

Én mindenkinek nagyon örülök, aki kommentezik. De. Ha én kommentezek bárkinek a blogjában megadom neki azt a tiszteletet, hogy odaírom a nevem, hogy tudja ki szólt bele az életébe. Ezért azt gondolom, hogy joggal várom el én is ugyanezt azoktól, akik az én blogomba írnak.

Ígyhát ezúton szólok mindenkinek, hogy aki nem írja oda, hogy ő kicsoda, azt olvastalanul, minden indok nélkül kitörlöm - mint ahogy azt tegnap meg is tettem.
Megértéseteket köszönöm.

Lángos te édes

Dobja fel a kezét, aki szereti a lángost.
Meggyőződésem, hogy a világ legjobb lángosát Balatonszabadi-Sóstón süti két néni szigorúan szezonban. Ezért nyáron, amikor telek járat van - nyáron mikor nincs??? - a vasárnapi "vacsora" általában egy-egy sajtos-tejfölös lángos. Valami grandiózus.
Már hetek óta a számban érzem az ízét, de valahogy sose keveredek lángosos hely felé, ha meg mégis, akkor nem vagyok éhes. Márpedig lángost csak frissen, finoman, melegen és azonnal.
Ezért ma főnök híján kajaidőben kicsettegtem a piacra és mivel többen az emeleti lángososra tették le a voksukat, vettem egyet. Csak úgy natúran. Aztán nyakam közé kaptam a lábaimat és felrohantam vele az irodába. Itt nyakonvágtam egy kis maradék tejföllel és pár pillanat alatt befaltam. Mennyei volt. Nem grandiózus, mert az azért nem, de mennyei volt. Legközelebb azért adok esélyt a földszinti lángososnak is, aztán majd ítélkezem.

J. elment még 6 előtt, így visszakucorodtam az ágyba, hogy majd én most onnan bambulom a tv-t egy kicsit, mivel úgyis ráérek. Aha, bambultam. Bőr alól. Konkrétan visszaaludtam, de mint a tök. És 1/4 8-kor fejfájással kirepültem az ágyból. Pffff, nem volt ez így jó, nagyon nem.

Mondtam már, hogy egyszerűen király, felülmúlhatatlan, elképesztő, szuper, zseniális, tökéletes, generalisszimusz vagyok spórolás terén? Imádom, ha meglepetést okoz az egyenlegem. :o)))
Ezért a héten elmegyünk a dokihoz, elmegyek fodrászhoz, veszek egy gatyát, és nem-nem veszem észre, hogy a Lancome-nak akciója van a Westendben. Ja, és olyan klassz dolgot gondoltam ki J-nek Valentin-napra. (én sem szeretem, mert hülyeség, de ez az izé tényleg kell neki)
Spórolás annyi.

Mezei hétvége

Szombaton elmentünk és megvettük végre a csempéket a fürdőszobába. Aztaaaaa, mintha a reptéren lettem volna a nyári szabadságolások alatt, annyi ember volt. Vacilláltunk egy kicsit, de ráadásnak még kiválasztottuk a konyhába való csempét is, aztán szépen megrakodva elindultunk.
Vasárnap megnéztük az Iparművészeti Múzeumban az Eszterházy gyűjteményt. Kicsit csalódás volt, mert pár évvel ezelőtt a Fraknói várban megnéztünk egy szintén Eszterházy gyűjteményt, ami nagyjából tízszer ilyen gazdag volt. Voltak itt is tárgyak Fraknóból, de csak pár darab. Mindenesetre ha valaki amazt nem látta, akkor ez egy nagyon-nagyon szép kiállítás, komolyan érdemes megnézni.
Hát ennyi röviden a hétvége krónikája.

Egy tökéletesen elszabott reggel krónikája

5-kor szólt a vekker, mivel Totót 7-re kell vinni fodrászhoz J. vállalta eme nemes feladatot. Ágyból ki, reggeli megalkot, szájba bepakol, kávé ledönt, Totó összerak, kocsiba bepakol, elhúzás.
Gondoltam, hogy ha már egyszer ilyen korán belecsaptunk a lecsóba, akkor még be tudok ugrani a piacra, hogy ne délután kelljen a maradék között kotorásznom.
Ágyazás közben bekapcsoltam a tv-t, ahol éppen Sean Connery életműdíj-átadása zajlott éppen, vesztemre.
Magamra kapkodtam a ruhát, mikor szólt a telefonom; J. volt, hogy nézzem már meg tényleg 7-re kellett vinni Totót? Igen, tényleg hétre, csak nem 02.02-án, hanem 02.22-én. J. válogatott szitkozódásai után telefon letesz, maradék ruha magamrakap, belefejelés egy kis sminkbe és sánta malac vágtában irány a villamos megálló. Ott 22 perc szobrozás, mert nem jött az a .rva villamos. És akkor már nem volt értelme sietnem. Ígyhát bejöttem az irodába, és majd délután kimegyek a piacra, és kotorászok a maradékok között.
Ezek után ennek a napnak nagyon remekül kell sikerülnie, ellenkező esetben sztrájkolni fogok.

Az idén asszem még nem is képecskéztem. Reggel fordítottunk a naptáron, és így most egy hónapig nézhetem a rodoszi piacot és a Nagymesteri palotát. Nem rossz látvány, mitnemondjak.

Február van. Végre. A leginkább rühellt hónapom a január az összes szar időjárásával, a depressziójával és a sötétségével együtt. Bár az idén még szerencsénk volt. Reggelenként MÁR világosféleség van ahogy jövök és amikor megyek haza MÉG világos van. De mire hazaérek, lepakolok, szöszmötölök egy kicsit már megint tök sötét lesz. De legalább egy kicsivel hosszabbodnak a nappalok. Ez a legjobb az egészben.

Tegnap apu hozott egy gáz-vízszerelőt. Hááát, régen esett le így az állam pasitól. Örömmel konstatáltam hát, hogy noha a hormonjaim a fejük tetején állnak, azért még nem ment el a józan eszük és az ízlésük megmaradt. Fú, még szerencse hogy a házassággal az ember csak hűséget fogad és nem vakságot. Akkor gáz lenne, de nagyon.