Napok

Rohanvást telnek a napok, ezt mi sem mutatja jobban, minthogy elmúlt augusztus 20. és megünnepeltük apu 60. szülinapját.
Gyerekkorom óta augusztus 20. a nyár végét jelenti - pedig nem is - mert akkor már készülni kellett oviba, suliba, stb. Most meg már nem én készülök oviba, hanem Lili. Illetve dehogynem én készülök.
Pánikszerűen böngészem az aukciós oldalak ruhás lapjait, hogy mindent megvegyek neki őszre, miközben tudom, hogy
- nem tudnak olyan ruhadarabot mondani, ami Lilinek nincs
- teljesen felesleges, mert nem vagyok semmiről sem lekésve
- még a további x hónapban betegre fogom vásárolni magam őszi/téli ruhából a csajnak

Mindegy. Lényeg a lényeg, jól sikerült ez a nyár, csak valahogy sokkal gyorsabban elrepül, mint a múlt évben. Éppcsak, hogy hazajöttünk Olaszországból.
Éppcsak most volt Lili névnapja. Éppcsak múltkor voltunk állatkertben. És erre tessék, vége is van az augusztusnak.
A szeptemberünk nagyon sűrű lesz és nehéz. Nagyon nehéz. Rengeteg tervem és kötelezettségem van, így szerintem nem lesznek túl vidámak a bejegyzések, előre is bocsánat.
És egy kicsit már vágyom haza, mint múlt évben ilyenkor szintén, mert igen én egy büszke városi maca vagyok, akinek újra hiányzik a sok bolt, a zaj, a büdös, a sok ember és a történések. Mert az itteni nyugalom megfizethetetlen, de én a szmogban vagyok otthon igazán. Ez van.