Összes oldalmegjelenítés

2009. január 8., csütörtök

Körkérdés Marcipánördögtől

Az öt legjobb olvasmányom 2008-ban? Hehe, máskor igencsak el kellene töprengjek, hogy melyik is legyen, melyik is legyen. A máskort a gyermektelen életemre aposztrofálom... 2008-ban talán nem is volt időm 5 könyvet elolvasni - gondoltam első felindulásomban, aztán utánaméláztam, és talán meglesz az 5, de ezek nem azért lesznek felsorolva, mert annyira baromi jók - lesz köztük olyan is - hanem mert ezekre volt időm, ezek kerültek a kezembe.
Lássuk:
1. Ken Follett: Az idők végezetéig



Ajándékba kaptam, de egyébként is megvettem volna, nagyon-nagyon tetszett, méltó folytatása a Katedrálisnak.

2. J.K. Rowling: A halál ereklyéi
Jó, nem egy magasröptű, de én szeretem a Potter könyveket (a filmektől hányingerem van), kikapcsolnak és mivel majd egyszer szeretném Lili kezébe adni őket, úgy gondolom nem árt, ha tudom, hogy mit olvas majdan a gyerek.



3. Joanne Harris: Csokoládécipő
Mivel egyébként is az egyik kedvenc írónőm, kötelező érvényűnek veszem, hogy minden megjelenő könyvét elolvasom. Ez kellemes kikapcsolódás volt, nem is vártam többet tőle. Csak akkor érdemes elolvasni, ha előtte tisztában vagyunk a Csokoládé c. könyv tartalmával, nem a filmmel, a könyvvel. Egyébként szerintem élvezhetetlen.



4. D. Tóth Kriszta: Lolával az élet
Mondhatnám, hogy lelkes rajongója vagyok az írónak -ez nem igaz, de nagyon sok tanulságos történetet olvastam már tőle a Nők Lapjában és így van némi sejtelmem arról, hogy mire is készüljek fel. A stílusát egyébként kedvelem, néha harsányan felvigyorgok, időnként felolvasok J-nek egy-egy bekezdést, szóval kedvelem és jó volt a cikkeket összegyűjtve olvasgatni.


5. Joanne Harris: Bársony és keserű mandula
Ez a karácsonyi tőlem-nekem egy része, a háromból ezen vagyok túl egyelőre. Túl, mondom, mert ilyen vacakot még nem olvastam tőle. Novellák gyűjteménye, de kicsit úgy érzem, mintha azért lett volna kiadva, mert a szerződése szerint évente x könyvet kell produkálnia, és éppen nem volt ihlete, hát összeszedte ezeket a vackokat. Mindegy, elfér a többi között, sose fogom újraolvasni és csak remélni merem, hogy a regénye - ami még várat magára - nem lesz ilyen ócska.



Nincsenek megjegyzések: