Lili egész héten rettenetesen nyűgös volt, a tetőpont csütörtökre esett, estére annyira el voltam kenődve, hogy bőgtem, mint a záporeső. Szilárdan meg voltam győződve arról, hogy rossz anya vagyok, Lili nem szeret és semmit sem csinálok jól.
Ez péntekre valamivel enyhült, de ma nem mentünk el úszni, mert mindketten olyan feszülten ébredtünk és maradtunk is azok egész nap, hogy jobbnak láttam, ha inkább sétálunk úszás helyett. Lili is nyüglődött, sumákolt a kocsiban is, nem aludt.
Csak arra tudok gondolni, hogy készülődnek a fogacskák előbújni. Hát nagyon úgy néz ki, hogy meg fogunk küzdeni értük. Sajnos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése