Összes oldalmegjelenítés

2007. október 28., vasárnap

Mindennnapi kenyerünket....

Nem, nem csinálok én gasztroblogot, dehogy. Mostanában nincs is időm főzni, hol vannak már a mindennapmelegvacsorátgyártok idők. Örülök egy gyors ripsz-ropsz tésztának, vagy valami alig kell hozzányúlni és kész is van húsnak.
Na szóval végül megcsináltam a dagasztás nélküli kenyeret. Háromszor. Abból kettő ehető lett. Az első és a harmadik. A második a kukában landolt válogatott szitkozódások közepedte. De az is csak azért, mert betartottam a leírt arányokat.

De erre azért baromi büszke vagyok, úgyhogy lefotóztam. És fel is rakom. Kenyér nektek hehe.

Google-ok


Valahogy mostanában ha észreveszek egyet örülök, ha le tudom menteni. Ha lementettem, akkor elfelejtem feltenni, vagy esélyem sincs rá. Most mindketten alszanak, így pótolom, mert

- eszembe jutott


- szárad a felmosás, beszorítottam magam a szobába


2007. október 27., szombat

5000.

Igaz, hogy csak a múlt év végétől számlálom, de ma ellátogatott hozzám az 5000. olvasó. Sajnos nem tudom ki volt, de köszönöm neki is és mindenki másnak, aki rendszeresen, vagy véletlenül, megszokásból vagy hóbortból, ad hoc jelleggel, vagy csak kíváncsiságból de errefelé keveredik.
Remélem néha érdekes dolgokat - Isten ments hasznosakat - találtok errefelé.

2007. október 25., csütörtök

A négynapos hosszú ünnep úgy elszelelt, mintha itt sem lett volna. Lili körbeutazta a Balatont, hol Siófokon, hol Alsóörsön és Balatonfüreden szívta a jó friss levegőt. Mi egy napot rendrakásnak és takarításnak szenteltünk, a 23-át pedig "kinemdugomazorromalakásból"-nak és ez így is történt, semmit, de semmit nem csináltunk az ég megadta világon. Azazhogy de igen, néztük a tv-t és vígasztaltuk Lilit, mert egész nap nagyon nyűgös volt szegény.
Tegnap J. elment a kardiológushoz - köszi Csilla - majd még kiderül hogy milyen, egyelőre vizsgálatokra kell mennie, de ez így logikus. Hát, röviden ennyi, talán még azt megjegyezném, hogy a Plus-os bevásárlókocsira nem fér rá a babahordozó, így oda se tudok Lilivel vásárolni menni. Merthogy ha rárakom, akkor nem tudok a kosárba tenni semmit sem, ha meg nem rakom rá, akkor egyáltalán nem tudok vásárolni. Bakker, szép az élet.

2007. október 18., csütörtök

Mindennapok

Teljesen eseménytelen hét. De tényleg.
Hétfőn voltunk oltáson, kedden ortopédián, és eljött egy barátnőm (jó, hogy itt volt nagyon) szerdán nem történt semmi, ma kaptunk egy bírósági végzést (qrva anyjukat baromira nem kellett volna nekik már kiküldeni, mert a dolog ezelőtt másfél hónappal tisztázódott), Jani felhívta a kardiológust, szerdán lehet menni hozzá, de addig még szerezni kell egy beutalót a körzetitől és voltunk a csarnokban, ahogy minden csütörtökön.
Második hete töröm a fejem valamin, ami egyre inkább kezd kikristályosodni bennem. Nem tudom, hogy jó ötlet-e egyáltalán, azt meg végképp nem, hogy tudnám-e csinálni, de beleéltem magam veszettül. És J. is benne lenne. Folyamatosan utánajárok a dolognak, meglátjuk.
Ja, és miután a hűtőgépet ugye kamatmentes hitelre vettük, így bekerültünk a bank adatbázisába, ahonnan átlagosan havonta felhív egy nőci és megdicsér minket, hogy milyen nagyon ügyesek vagyunk hogy rendesen fizetünk, és ilyen és ilyen hitelkonstrukciókat kaphatunk ha kérünk, mert mi milyen baromi jó ügyfelek vagyunk. Sose fogjuk tudni őket levakarni.

2007. október 15., hétfő

Köszi Kanbéka



create your own visited country map
or check our Venice travel guide


Valamikor úgy két éve már kitöltöttem ezt a "holjártálmáravilágban?" bigyót. Csak akkor még nem volt blogom. Most meg rátaláltam Kbk-nál, úgyhogy lenyúltam utólagos szíves engedelmével. Asszem van még pótolni valóm utazási célok terén, de annyi baj legyen.

2007. október 14., vasárnap

Öböl

Tegnap a szeles idő ellenére - miután Lilit jól becsomagoltuk a vadi új nyulas overáljába, amit fél órán belül naná hogy leköpött - elmentünk megnézni a sok vitát kiváltott Kopaszi-gátat, vagyis Újbuda új leendő kulturális stb. létesítményét, az Öblöt. És jól tettük.

A kerületi újságban már hónapok óta arról van szó, hogy a kerület elkótyavetyélte a területet ezért magántulajdonba került, és akkor most jujj meg jajj, meg majd nem mehetnek be az emberek meg akármi.

Hát jelenleg be lehet menni, ingyenes a parkolás - még az idén - és ki merem jelenteni, hogy oltári jól néz ki az egész. Van/lesz szabadtári színpad, ami a vizen van, mármint a színpad, mert a nézőtér az nem, van fövenyes rész, a napozni vágyóknak, vannak wc-k, padok, gyönyörűen van parkosítva az egész, guszta leendő vendéglátóegységek épülnek, szóval színvonalas az egész. Nem értem, hogy miért baj az, ha egy magánbefektető haszonnal akar valamit működtetni, ha már egyszer iradatlan mennyiségű pénzt belefektet valamibe.

Szóval szép, modern, új, guszta, és őrökkel teli a park. Még közel sincs készen, de gőzerővel dolgoznak. Csatolok egy képet, hogy a tervek szerint milyen lesz ha kész lesz. Nyilván nem lesz ingyenes a bejutás, de ha van egy kis esze a tulajnak, akkor normál árakat kér majd, és akkor hipp-hopp meg fog térülni a befektetése, mert nagyon nagy szükség van egy ilyen létesítményre. Szerintem.

2007. október 11., csütörtök

Lili második bejegyzése

Hahó, megint itt vagyok. Anyu azt mondta, mostmár kezdek nagylányos lenni, ennek örömére megengedte, hogy megint írogathatok.

Két hónapos vagyok ma - egész nap - és hát igen, sokminden történt velem az előző pár hétben. Csak amik hirtelen az eszembe jutnak:

- koszmós lett a kobakom, de már elmúlt

- pöttyös volt a pofim, de túl vagyok rajta

- kihullott egy csomó hajam, de már növesztem az új adagot

- kinőttem az 56-os ruháim döntő részét

- szeretettel fogadom a hódolóimat - egyre többen vannak

- ezerszámra szórom a mosolyaimat, anyáék rendszeresen elájulnak tőle

- voltam has-koponya-csípő uh-n a doktornéni mindent rendben talált

- már nem olyan nehéz a kobakom, sokáig tudom tartani

- néha fáj a pocim, olyankor nagyon el tudok kenődni

- már gyakran nézelődöm séta közben, nem alszom mindig

- voltam Balatonon, nagy utazás volt

- kaptam egy csomó szépséges dolgot a szobámba

- kezdek ismerkedni a teával - szigorúan csak úgy natúr, cukor nélkül

- még mindig nem szeretem a cumit

- már komolyan figyelem a dolgokat, a forgó egerek a kedvenceim

- pár napja kezdenek kinyílni a pici ökleim, hamarosan észreveszem az ujjacskáimat

- emelgetem a popómat, így anya már sokkal nehezebben tud bepelusozni

- csikis vagyok, anya meg apa rendszeresen vissza is él ezzel, én meg jókat kaccantgatok

Hát most elsőre így ennyi. Ma még két hónapos vagyok, holnaptól meg nekifutok a harmadik hónapnak. De most sürgős bömbölnivalóm akadt, úgyhogy megyek. Sziasztok.

2007. október 10., szerda

Lili a héten eddig királylányos oldalát mutatja. Ébredéskor minden alkalommal széles mosollyal csábít, napközben alszik egy kicsit, békésen eljátszadozik, vidorkodik és újabban hosszan nézelődik a séta alatt.
A héten eddig megáldotta egy apáca, bebambult a kocsiba legalább 6-7 kisgyerek hangos BABA!!! felkiáltással, és rácsodálkozott 3 öregasszony.
Találtunk a közelben egy pici de aranyos játszóteret és megkerestük a nagy komolyat a Feneketlen tónál. Borzalmas sokan voltak. Találtunk egy másikat ami nagy és üres, na ott van egyedül hinta az egészen piciknek. Amolyan "kaloda" szerűség, de tutira nem potyog ki belőle a törpe delikvens. Hát nem tudom, most választhatok - majd - hogy a gyerek egyedül hintázzon biztonságosan vagy gyerekek között és majd csak akkor ha fixen tud ülni a hintán. De ez még odébb van.
J. dolgozik - valakinek azt is kell, én meg lassan helyre teszem magamban, hogy nem tudok most úgy helytállni a háztartásban és minden máshol, mint eddig, Lili rengeteg időt leköt, de nem is baj, most ez a dolgom. Csak fel kellett dolgoznom.
"Fájdalom díjul" vettem a múlt heti Elle napon egy Kipling táskát magamnak - igen, nagyjából az 500. darabot - már nagyon régen fájt rá a fogam. Őrült az ára, de nem bántam, az idén nem nagyon vettem magamnak semmit sem, hát most bepótoltam.
Lili a hétvégén kapott a szobájába szép szőnyeget, fehér szekrénykéket, amik polcosak, pici asztalt pici székekkel, egy nagy szőrös kutyát, mi meg kaptunk neki bébiőrt. Merthogy a kisasszony úgy 3 hónapos kora körül - terveink szerint - beköltözik a szobájába ágyastul, mindenestül. Már most tudom, hogy nagyon fog hiányozni, de így döntöttünk(tem). Szépen alszik éjszakánként, remélem hamar megszokja majd a szobáját.
Elkészült az egyedi névtáblánk a bejárati ajtóra. Nem szánom reklámnak - egyszer már áradoztam a lány munkáiról úgy május körül - de itt láthattok csodákat. http://www.nevtabla.hu/
És most megyek, mert Lili felébredt.

2007. október 5., péntek

Még mindig

Tegnap este ismét remekül bömböltem az tv2 szülinapi műsorán. Számomra elképesztő élmény volt, hogy Rúzsa Magdi együtt énekelt Kaszás Attilával. Beleborzongtam, megbabonázva néztem a képernyőt. És nem azért, mert technikailag csúcsszuper volt az egész, hanem azért, mert még mindig nagyon-nagyon érzékenyen érint Attila halála. Anno írtam, hogy én még ismert embert így nem sirattam meg. Na, most megint megtettem. :o((


Lili valószínűleg jobbkezes lesz. A jobb mancsával erőteljesen püföli a babahordozóra felakasztott csörgő kislányt, sőt tegnap kiszúrtam, hogy mostmár majdnemhogy meg is próbálja kaparintani, nemcsak püföli. Ez nagyon nagylányos cselekedet ugye? Úgyhogy meg is dicsértem, kapott nagy cuppantást a kobakjára. Ma aludta először át az éjszakát, amit azt jelenti, hogy úgy 3/4 9-kor lefektettük, és aludt reggel 1/2 6-ig. Aztán még ráhúzott - persze némi kaja után - bő másfél órácskát. Rendes gyerek. Csak ne üvöltene utána napközben legalább 6 órát...

Állítólag ez a 3. hónap után elmúlik. Bakker, még csak a jövőhéten lesz a csajszi 2 hónapos. Addigra valószínűleg halláskárosult leszek és ideggyenge. De legalább kialudt ideggyenge. Jó nekünk.

2007. október 2., kedd

Szombaton Lili megtette élete első hosszabb útját. Lementünk Balatonra.
A pici lány az odautat végigaludta, az ottartózkodás 80%-át végigaludta a finom friss levegőn és a kellemes napsütésben, a maradék 20%-ot evéssel és pelusozással töltötte. Majd a hazaút felét végigbömbölte. De azért büszkék voltunk rá nagyon.
Tegnap voltunk has-koponya-csípő ultrahangon. Világos, hogy 7 hetes babával este 3/4 6-ra adnak időpontot. De az tényleg nem az ő hibájuk volt, hogy J. összekeverte az Királyhágó utcát az Istenhegyi úttal. Az esti csúcsba szlalomozni a városban miközben tutira elkésünk.... komolyan azt hittem, hogy J. agyvérzést kap. Végülis időben odaértünk, Lili a vizsgálat felét üvöltötte csak végig - mondjuk én se örülnék ha forgatnának mint a ringlispilt és hideg izével kennék össze mindenem. Pedig a doktornéni igazán kedves volt a répaszínű hajával együtt. A lényeg, hogy minden rendben van, semmi rosszat nem találtak.
Jutalmul Lili este 9-től 3-ig aludt, majd reggel 1/2 7-ig húzta a lóbőrt és hogy gyönyörűen induljon a nap mosolyogva köszöntötte a reggelt meg minket. Naná, hogy elolvadtunk.
Ugye mostmár van egy kis esélyünk arra, hogy legalább egy héten 1-2-szer így aludjon. Ugyeugyeugyeugye?
Ja és október van. Szeretem ezt a hónapot, barátságos. És most megyek, mert Lili kéri a reggeli ráadást, ami természetesen jár egy ilyen tündérnek.