Hétvégén irány az Ikea némi kis konyhaszekrény ügyből kifolyólag, aztán talán befigyel némi kis Utazás kiállítás is. Na nem mintha utaznánk bárhova is. Hát, ennyi a hétvégi program.

Tegnap megvettük az első pici ruhácskákat a babának. Gazdagabbak lettünk 4 rövid ujjú és 4 hosszú ujjú bodyval, valamint egy halvány sárga rugival. Nagyon édesek.
J. arcán méla döbbenetet láttam, amikor megmutattam neki a szerzeményeket. Mint kiderült a méretekkel van a baja. Vagyis hogy nagyon-nagyon kicsinek találja őket.
Jesszus mit gondol óriás embert akarok én a világra hozni? És még nem is a legkisebbeket vettük, hanem 56-os mérettel kezdtük.

Hrrrrrrr...

Megvan az első gebasz. Összeugrottam a víz-gázszerelővel. Elképesztő, hogy mit művel. Alig-alig csinál valamit, senki sem tudja mikor jön-megy, arcátlan, előleget akar és le.aszta a telefont ma reggel. És persze naná, hogy teljesen meg van sértődve, mert szóltam hogy azért már bocsi de talán mégsenem így kellene csinálni a dolgokat. Holnap reggel 8-kor a harc folytatódik. Személyesen. Ahogy öregszem egyre inkább rühellem, ha át akarják vágni a fejem. Márpedig ő ezzel próbálkozik.
Eddig tündibündi voltam, most ennek vége. Mindennek van határa. Ennek itt volt.
Lehet, hogy nem véltetlen az az egybeesés, mely szerint kiderült, hogy a felesége az a Pálma néni, akit az általános suliban ki nem állhattunk, mert negédes hülye banya volt? Lehet, hogy ő próbál meg így bosszút állni. Nem fog neki összejönni, az tutifix. Harcicsirke jelmez felvéve, önbizalom-emelőnek J. is ott lesz velem.

Rámkerestek

Ebben a hónapban számomra a top3+1 keresőszó amivel szerencsésen megtaláltak:
- beleérzőképesség
- Budapesten enni gőzgombócot hol lehet
- extra hapsik méretű (ezt nem is értem)
- marhaín

De toplistás a csokikirály és a négercsók is hol vaniliás, hol pedig málnás változatban.
Hát, ez van.

Egy közepesen jó rakottkrumpli után - na jó, itt a menzán ez már a gasztronómia csúcsa és még ehető is volt- édes lenne a pihenés. Vagy egy kiadós alvás.
Klassz telefonon eldönteni, hogy legyen-e a fürdőben összefolyó és hogy a még nem létező wc-ben melyik oldalon legyen a kézmosó.... de a csúcs eddig az volt, amikor a villanyszerelő megkérdezte, hogy a leendő konyhaszekrényben a tűzhely hány cm-re van jobbról-balról, alulról-felülről.... vagyis pontosan pirospontozzam be a falon, hogy hol vezesse ki a tűzhely madzagját. ööööö.....

A tegnapi óraátállításnak egyelőre nem érzem az előnyét. Hacsak azt nem, hogy mostmár jó sokáig világos lesz.
De. Mivel J-nek ma 7-re kellett mennie tornára, így ugye negyed 6-kor van kelés, ami ugye tulképpen negyed 5-öt jelent. Namost el lehet engem képzelni....
Meg különben sem az én napom ez a mai. Pfff. A két hét alatt dohányfüsttől kitisztult tüdőm fél óra alatt bepótolta a lemaradását. Egyre nehezebben viselem.

Again here

Letelt a két hetem, itt vagyok megint. Ami lakásilag történt az annyi, hogy megalkotódott a mosókonyha, félig kész a leendő klotyi, minden létező csempe leverve, a tapéták a szobákban leszedve, a parketta alatt lévő nemtommineknevezzelek faizék felszedve, megszámlálhatatlan sittes zsák szépen sorbarendezve az udvaron.

Ugató szomszéd elintézve, kíváncsiskodó unatkozó nyugdíjas nyanyák lassan megszokva.

A két hétből mindössze egy, azaz egyetlenegy napom volt, amikor úgymond pihentem. Kifejezetten furcsa volt és pluszban még lelkiismeretfurdalást is beszereztem amúgy becsülettel. Hát ez van.

Pénteken halálra fagytam Sopronban - mindezt télikabátban, nem is tudom mi lett volna, ha megkockáztatom az átmeneti kabát variációt.

Nagyi 75. szülinapja viszonylag normálisan lezongorázva, talán most először sikerült neki olyan dolgot venni, aminek ténylegesen örült is, nemcsak csinálta.

A múlt hét leszomorúbb eseménye számomra mindenképpen Kaszás Attila hirtelen és teljességgel értelmetlen/érthetetlen halála. Sajnos nem láttam őt színpadon, de két évvel ezelőtt olvastam vele egy hosszú riportot a Nők Lapjában és onnantól fogva a szívem egyik csücskébe zártam. Akkor várták a kisfiát és ő férfi létére annyira nagyon szépen és meghatóan beszélt róla, hogy nagyjából-egészében végigbőgtem a cikket. Sajnos csak ennyi adatott meg neki. Nagyon-nagyon kevés.

Hű, hát hétfőtől tényleg belecsaptunk. Hétfőn reggel kiverték az ablakokat, estére be is tették az újakat. A fürdőszobát is szétbombázták, az előszobákból felszedték a parkettákat, a villanyszerelő már második napja üzemel méghozzá nem is rosszul, vettünk kazánt és lefoglaltunk egy francia ágyat, mivel az eddig használtat használhatatlanná nyilvánították a fiúk. Most éppen a kéményt bélelik, J. veri a csempét mindenhol, ahol éri, holnap apu meg egy kőműves megszűntet egy ajtót csak azért, hogy csináljanak is rögtön egy másikat. Hétfőn remélhetőleg megérkeznek a burkolók, hát egyelőre itt tartunk.
Gyermekkel minden rendben van - legalábbis a dokibácsi ezt mondta - és én is így érzem. Mindenféle AFP meg miegymás példásan tökéletes és ez lesz az első hónap, hogy nem kell menni semmiféle vizsgálatra. El sem hiszem. Egy hónap orvosok nélkül. Egyáltalán nem fog hiányzoni azt hiszem.

Nagyjából mostanra untunk bele a pakolásba azt hiszem. Gy. szétverte a wc ajtót. Így már nemcsakhogy félig üres a lakás, hanem már színtiszta por is. Ami még teljesen épen van az a konyha - na igen, az éhség nagy úr - és a fürdőszoba. Aztán annyi. Már most nagyon vágyom egy tiszta nyugodt otthon után. Pedig még csak alig pár napja csaptunk bele. Már csak úgy két, két és fél hónap van hátra. Basszus.

Bekukk

Álomszép idő van, a Gellért-hegyen az összes fa virágba borult. Ezt onnan tudom, hogy néhány napja megint én vagyok az aktuális sétáló-elvtárs Totóval. Jó ez így. Legfőképpen azért, mert van rá időm. A fiúk iszonyú sokat pakolnak, J. háta fáj -remélem a ma reggeli gyógytorna egy kicsit helyre rakja - én meg alig csinálok ezt-azt, inkább csak pakolgatok, ami persze egyáltalán nem tesz jót az önbecsülésemnek, de ez van.
Gyermek tegnap megmutathatta volna, hogy ő most akkor Bence vagy Lili, persze nem tette, így a kérdés továbbra is kérdés maradt, vagy lehet, hogy tetszik neki Lilibence név.
A hét végére valószínűleg már anyuéknál fogunk lakni - nem állítom hogy nem tartunk ettől egy kicsit sem, de valószínűleg minden meg fog oldódni, csak bele kell majd rázódni a dolgokba. Nekik is és nekünk is. Nem tudom melyikünknek lesz a nehezebb.

Pause

Most az van, hogy mától nem vagyok két hétig. Ezalatt az idő alatt ezerszer kell orvoshoz menjek, talán eljutok fodrászhoz, lesz egy teljes lakáskipakolás és egy kisebb költözés. Aztán majd bejövök pihenni.
Megpróbálok majd időnként jelentkezni, mindenkit csókolok.

Ólomlábakon mászik az időőőőő....

Apa kezdődik!!!

Tök aranyos a kisfickó, de a reklám végére nagyjából nekifutásból tudnám lekapni a fejét, vagy teletömni a csőrét zoknival.
Most valaki mixet csinált belőle. Szerintem marha jó.
http://videa.hu/main.php?page=play&v=BRuK287U8K8cMvrf

Száz ágra süt odakint a nap. Hunyorogni kellett a villamosmegállóban és valahogy egyáltalán nem zavart. Vééégre, úgy tűnik tavasz van. Még az sem baj, hogy tényleg nem kicsit van melegebb, mint ahogy azt illenék.
A Déli melletti virágágyásokat a kertészek kezdik rendbetenni, a hétvégére talán virágok is lesznek.
A Krisztina krt-on viszont az egyik kapu elé mára kikerült egy enyhén viseltes, kissé kopaszkás exkarácsonyfa. Úgy tűnik, tényleg vége a télnek....

Kínai

Mi az ördögöt raknak a kínaiak a kajáikba???? Már a harmadik üveg vizet iszom az ebédemre, de úgy, hogy egy jól fejlett szivacs ipari tanuló hozzám képest. Pfffff, rettenetes.

Kezdem szervezni a két hetes itt nem létemet. Nagyon utálom, hogy ilyenkor mindig szívességet kell kérjek x kolleganőtől, hogy az egyik legyen kedves ezt megcsinálni, a másik meg legyen kedves azt megcsinálni. Most úgy tűnik mázlim lesz, senki nem nyelt le keresztbe - egyelőre - de majd kiderül. Én mindenesetre két hétig nem dolgozom. Egyrészt pont annyi szabim van még a múlt évről, amit ugye az új törvény értelmében március 31-ig ki kell venni, másrészt meg egyébként se lennék. Kezdődik a kilakoltatjukmagunkathogymegszépüljünk projekt.

Én kedvelem Liptai Klaudiát. Komolyan. A hangját, a stílusát, a megjelenését, egyáltalán úgy ahogy van.
De ahogy a legújabb "szuperprodukcióban" - Sztárok a jégen broáááá - viselkedik, na az kiveri a biztosítékot. És akkor még nem is beszéltem a ruháiról, amiket igen tudom, hogy ráadnak, de azért könyörgöm. Miért kell egy eleve nagydarab nőt rendszeresen kötözött sonkává préselni, vagy idióta matrónát faragni belőle??? Vagy azért aggatja rá Makány Márta ezeket az iszonyodványokat, hogy Klaudia is legalább olyan gusztustalan legyen, mint ő maga? Hát nemtom.
Tisztában vagyok vele, hogy a zsűrire különféle szerepeket húznak, amiknek meg kell feleljenek és el kell játszanak. Azt még elnézem, hogy Regőczy Krisztina rendszeresen habcsóknak van öltözve és negédesen-elnézősen-bazsalygósan mond véleményt (ettől függetlenül ő is iszonyú szerintem) meg még Xavér genyaságai is jobban fekszenek, mint Klaudia iszonyú stílusa.
Na mindegy, erről ennyit, részemről ez a "megaprodukció" kilőve. Még akkor is, ha le a kalappal az így-úgy, de csúszkáló "sztárok" előtt.

Nahát ez vagyok én

Az EQ (érzelmi intelligencia)pontszámod: 45.
A nők átlagosan 47, a férfiak 42 pontot érnek el. A legtöbb Asperger szindrómás, vagy súlyosan autista 20 pont körül teljesít. A pontszáma alapján Ön átlagos képességekkel rendelkezik mások érzéseinek megértése, és az azokra való helyes reakciók terén. Tud bánni az emberekkel, nem hiányzik Önből az ehhez szükséges érzékenység és figyelem.

Ön 37 pontot ért el az SQ teszten (rendszerező intelligencia). A nők átlagosan 24, a férfiak 30 pontot érnek el. Az Ön rendszereket elemző, feltáró, megértő képessége átlagos.

Ebből következik, hogy: B típusú, kiegyensúlyozott agy Mind a beleérzőképesség, mind a rendszerezés tekintetében erősek az ilyen típusú aggyal rendelkezők - az ilyen agyat kiegyensúlyozott agynak nevezzük.

Mindig is gondoltam, hogy semmi extra... és ez így van jól.

Szuri

Reggel túl voltam a 956. vérvételen és ha jól számolom már csak 1273 van hátra.
Az mindenesetre megemelte a vérnyomásom, amikor láttam, hogy alig 16 éves gyakornokokat masíroztatnak be a laborba és "Munkára, munkára!" címszó alatt mosolyogva várták a t. pácienseket, azaz minket.
Én végül olcsón megúsztam, egy kifejezetten helyes lánykával közösen megkerestünk egy jónak látszó vénát, és szintén közös megegyezéssel nem néztem oda ahogy megdöfött. Cserébe egészen ügyes volt. A végén pedig nagy családias örömködést tartottunk. Ő azért, mert sikerült neki, én meg azért, mert túléltem. Boldog magyar egészségügy.

Ééés, mától hivatalosan és visszavonhatatlanul március van. Nekem ez a tavasz első hónapja, legyen akármilyen pocsék is az idő. Ráadásul ebben a hónapban csapunk bele a felújításba. Hát igen, érdekes hónapok elé nézünk. Szóval gyere csak tavasz, gyere, ne okozz csalódást.

Úgy tűnik 6 nap után már a fejfájás is megunt engem. Vagy csak megrémült attól, hogy este krokodil könnyeket hullattam az ágyon kuporodva a fájdalomtól és a tehetetlen dühtől. Aztán meg attól, hogy J. könyörtelenül megnyomorgatta az egész hátam és a nyakam is. De azért jó volt a tegnap este....