Az utóbbi évek legpocsékabb hétvégéje volt ez a mostani.
Az egy dolog, hogy csak a második adag palacsintát sikerült szakadásmentesen megsütni - igaz így legalább 60 db palink lett - az meg egy másik, hogy az egyébként baromi finomra sikerült sólettől szétment a gyomrom.
A zuramat 11 éve ismerem, de ez alatt a 11 év alatt sem volt sose olyan kiállhatatlan, mísz, undok, összeférhetetlen, mint most. Ennek eredményeképpen vasárnapra már én is mísz és kiállhatatlan lettem, saját magammal sem álltam szóba.
És az Istenre kérek mindenkit akinek eszébe jutna megnézni a moziban a Borat című iszonyúságot, hogy meg ne tegye. Szar, pocsék, gusztustalan, egyáltalán nem szórakoztató, csak egy összedobált akármicsoda.
Viszont átrámoltuk a cipőket, elraktam minden nyári cuccot és előszedtem minden télit - mondjuk ideje is volt már - és rájöttem, hogy nem szabad az idén semmiféle téli cuccost vegyek. Rengeteg ruhám van. Legalább ez jó.
1 megjegyzés:
Sebaj jön a hétfő és el lehet felejteni az otthon töltött sz..r napokat. Hurráááááááá irány a dolgozó.
Megjegyzés küldése