Cikk

Olvasom a Nők Lapját. (na jó, ez enyhe túlzás Lili mellett, de mondjuk hogy belelapoztam) És pont ott nyitom ki, ahol egy általam már évek óta olvasott bloggert interjúvolnak meg, akinek nem mellesleg csokiboltja van és akit éppen ezért évek óta irigylek.
És persze azt olvasom, hogy szép és jó, de most jutottak el oda, hogy a bolt eltartja magát és az alkalmazottakat.
Jó, én is gondoltam, hogy ebből nem lehet meggazdagodni és hawaiin tölteni a nyugdíjas éveket, de egy kicsit elszomorodtam. Pont olyan álmot találtam magamnak, ami az éhenhalással fenyeget - jó ez így nem igaz, mert az ember legfeljebb megeszi a készletet és akkor Gombóc Artúrrá hízik - de valahogy egy kicsit mást, jobbat gondoltam.
Az már csak az én gonosz megjegyzésem, hogy olyan pocsék képet raktak be a dupla oldalas cikkhez, amin éppcsak fel lehet fedezni egy kis csokit, azt is csak akkor ha nagyon odanézel, de magából a boltból - ami egyébként pici aranyos és szép - semmi, de semmi a világon nem látszik. Így biztos nem lesz kedve senkinek megkeresni. Sajnos.

A hét sikere

Múlt év novemberében sikerült vele beszélnem utoljára. Akkor azt mondta, hogy ha nem sürgős, akkor halasszuk januárra, merthogy nagyon tele van.
Jó, gondoltam nem sürgős.
Csak azt felejtette el közölni, hogy az idei első munkanapja mára esik.
Ergo január 2-a óta minden héten a megadott időpontban lógtam a telefonon, csináltam a telefonszámlát, mert nem veszik fel, nem kapcsolható, félre van rakva stb.
De ma, ma nagyon sikeres voltam. Vettem egy nagy levegőt és kb. a 15. tárcsázásra fel is vette. Én meg örömömben és meglepetésemben majdnem a nyakába ugrottam a telefonon keresztül és kipréseltem belőle egy időpontot március 8-ra.
Ez lesz az én nőnapi ajándékom - hogy remélhetőleg azt fogja mondani, hogy Lili egészségesebb a makknál és akár az Operaház vezető balerinája is lehet belőle, ha ő úgy akarja.

Lili a pusziszédelgő

Szóval az úgy kezdődött, hogy a múlt héten már nem tudtam mit kitalálni a csajnak szórakozásképpen, hát pusziversenyt rendeztünk. Hogy ki tud nagyobbat, többet, gyorsabban, hangosabbat stb.
Persze mindig ő győzött, éppencsak nem számoltam a következményekkel.
Merthogy a csaj pusziszédelgő lett.
Azt imádom, hogy engem és az apját napjában ezerszer innen-onnan, így-úgy, még azt is benyelem, hogy Ili nénit - Ringató - puszicsokorral üdvözölte ma délelőtt, de az már egy kicsit furi, hogy mire kettőt néztem, addigra egy vadidegen anyukát pusszantott körbe - csak azért mert gyönyörű piros lógós csillogós fülbevalója volt. Anyuka baromira élvezte - gondolom azt hitte, hogy az ő félévese is ilyen lesz - én meg nem győztem bocsánatot kérni.
Szóval van egy két és fél éves pusziszédelgőm, ami egyébként roppant szórakoztató és éééédes, csak attól tartok lesz majd olyan, aki mindezt nem élvezi és akkor majd nem fogja érteni, hogy mi van. Azt pedig egyelőre nem fogja fel, - próbáltam elmagyarázni - hogy nem csókdosunk mindenkit össze válogatás nélkül.....

To be ill

3 hétig tartott. 3 hétig minden nap ki akartam pusztulni. A 3 hétből 2 hétig - bocs - kemény hasmenésem volt, 1 hétig fájt a torkom bármit tettem is.

Ezzel szemben Lili a múlt héten 2, azaz kettő napig volt beteg, de én halálra idegesítettem magam. Szerdára kutya baja sem volt - szerencsére.

Szumma: a jövő héten már március van. Akkor már nem illik betegnek lenni ugye?

Hess-hess elfelé minden rusnya betegség.

Kreatív Blogger DÍj

Na tessék, én is kaptam, nyilván névnapi ajándék. ;o)

De olyan kitételei vannak, hogy annak a felét sem tudom teljesíteni, úgyhogy ihaj megteszem ami tőlem telik.

Szóval 7 dolog magamról. Írtam már ilyet valamikor tán a múlt évben, de sebaj, megpróbálom nem ismételni magam.

1. Alapvetően örökös pesszimista vagyok, ennek eredményeképpen rettenetesen tudok örülni mindennek, ami végül jól sül el, legyen az bármi.

2. A világ végére elmennék a lányomért, de élő ember nem tud úgy felhúzni, mint ő.

3. Nagyon szeretnék olyat dolgozni, amiben "megvalósíthatom egy kicsit magam" - de ehhez egyelőre se partnerem, se elég lehetőségem nincs.

4. Nem adom fel az előző pontban szereplőt míg élek.

5. Ha tehetném egy évből legalább 6 hónapot utaznék.

6. A tenger látványa és illata a végletekig megnyugtat, így lehet hogy tenger mellé kéne költözzem és rendbe jönne a lelkem végre.

7. Nem szeretem a tesze-tosza, tehetetlen-lehetetlen, örökösen panaszkodó embereket. Ideig-óráig elvagyok velük, aztán menekülőre fogom. Így volt ez nagyjából egy éve egy azt hittem örök barátsággal is.

Nem adom tovább senkinek, mert akinek megtenném, az már vagy írt ilyet, vagy tudom hogy nem írná meg, vagy nincs blogja. Úgyhogy rentiens leszek - itt is - és nem adom tovább.

Valentinos

Nem szeretem a Valentin napot, nem is vesszük figyelembe családilag. Azonban "fércművek" oldalán találtam és el is kértem ezt a képet. Nekem tetszik. Ennyit a Valentin napról.

Jácint

Jácint illat terjeng a nappaliban, annak is abban a sarkában, ahol az "irodám" van. Merthogy az orrom közelébe raktam.

Ha nem jön a tavasz, akkor majd én csinálok magamnak.

Könyvek - szolgálati közlemény

Van egy rakás kb. 100 db használt, régi könyvünk. Egy részük regény, egy részük elsősorban pszichológiai témájú könyv - melyek sajnos jegyzeteltek.
Ha valakit érdekelne, kérem jelezzen, ill. ha tudtok olyan helyet, ahol érdeklődnek a régebbi használt könyvek iránt, kérem legyen olyan jó és ossza meg velem.
Köszi.

Farsangi fánk

Február van, akkor farsang. Farsang, akkor fánk.

Én nem szeretem a fánkot. Jó esetben megeszem belőle 2-t és kész. Rá se bírok nézni, viszont csodálattal nézem, ahogy mások 7-8-9-et is benyomnak.

J. pedzegette már néhány napja, hogy fánk így, fánk úgy.

Hát akkor legyen.

És akkor goggle a barátom megmutatta a tutit.

Én sose gondoltam, hogy tudok fánkot csinálni, de úgy néz ki tudok.

Bátran ajánlom ezt a pofon egyszerű receptet bárkinek, kétszemélyre elég az alapadag, ahol jóétvágyú férfiak vannak, vagy több aprónép, bátran lehet duplázni (triplázni sicc).

Szóval:

15 dkg liszt

1 tojás

1 cs. sütőpor

2 dl natúr joghurt (tejföl is lehet)

só

olaj a sütéshez

én még tettem hozzá egy kis cukrot is, nem tett vele semmi rosszat, sőt.

Bátran-bátran, a siker nem marad el.

De azért továbbrasemszeretekfánkotsütni.hu

Én győztem

Papaaaam, én győztem. Vége van a januárnak és én életben vagyok. Én győztem. Már attól is jobb a kedvem, hogy februárt írhatok és látok a naptárban, annak ellenére, hogy tutira kezd úrrá lenni rajtam a nátha.
Szóval, én győztem. Papapapaaaaaam.