Összes oldalmegjelenítés

2007. szeptember 21., péntek

Pocak gondok

Azt mondják, hogy ha egy baba 6 hetes lesz, akkor változások állnak be. Na ez igaz. Beállt. Lili eddig nem volt hasfájós. Mostantól az.

Akinek van/volt pici babája tudja, hogy a khm durrantás, a böffentés és a napi pelenka-telipakolás nagyon fontos dolog. Lilinek eddig nem volt gondja ezekkel a dolgokkal, egészen tegnapig.

Merthogy tegnapelőtt 5 órán keresztül sírt lélekszaggatóan vígasztalhatatlanul, pedig anyuval mindent bevetettünk, és tegnap 4 órán keresztül adta elő ugyanígy. Na akkor már úgy gondoltam, hogy nem lehet ez véletlen, ennyit nem lehet hisztizni, így felhívtam a doktornőnket, aki mázli de éppen ügyeletes volt és közölte, hogy jobb ha beviszem, inkább megnézné, nehogy tényleg valami baja legyen.

Lili este fél 7-kor babakocsiba be, én végigtéptem vele a Bartókon, a Móriczon berobogtam a rendelőbe. Lili a második sarkon elaludt, de addig velőtrázóan üvöltött. A diagnózis: Lili hasfájós, a szelek és a büfik nem távoznak tőle megfelelően. Klassz. Mit tudok én csinálni? Büfiztessem. Köszi szivi, azt teszem, de van, hogy 20-25 percnyi rázogatás, hátsimi és miegyéb után sem hajlandó a drága kiscsaj röffenteni egy felet sem. Símogassam a pocakját. Jó, ezt amúgy is megteszem, ettől még nem fog többet durrantani.

Végül felírt 2 féle kúpot, egy cseppet és egy homeos izét, valamint közölte, hogy vegyek a gyereknek szélcsövet. Szélcsövet nemtom honnan vennék, mert a patikában úgy néztek rám amikor kértem, mint egy őrültre, de úgy el tudom képzelni ahogy a magán kívül üvöltő gyerekemet hasra fordítom, majd a popójába belepaszírozom a csövet, remélve hogy ettől majd csak úgy dől belőle a szél. Jézusom!!!!! Szélcső részemről kilőve. Nem fogom pár hetes korára megerőszakolni.

A patikába zárás előtt 2 perccel rohantam be az akkor már újra üvöltő Lilivel, de ennek az volt az előnye, hogy gyorsan kiszolgáltak. Hazarohantam, naná hogy majd megfagytam, mert a nagy igyekezetben nem vettem magamra semmit, csak egy rövidujjú poló volt rajtam.

Lili üvölt.

Hazaértünk, ezerrel olvastam a használati utasítást, majd beletápláltuk a cseppeket. 20 perc múlva enyhültek a görcsei, fél óra múlva már elmosolyintotta magát. Én meg nem tudtam, hogy bőgjek, vagy nevessek. Inkább gyorsan megfürdettük és ágyba dugtuk. Aludt, mint a bunda. Ma meg árgus szemekkel lestem a büfiket és a durrantásokat. Hát, van min dolgozni, de legalább javulófélben vagyunk azt hiszem.

Fúú, kemény dolog szülőnek lenni én mondom nektek, de az benne a jó, hogy egy könnyes pofiból kicsalogatott félmosoly eltörli az összes rosszat, amit előtte volt.

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

már bocsánat, hogy a csapos közbeszól, de a szélcső miért lenne megerőszakolás? ezen logika mentén haladva akkor a popsiban hőmérőzés is az? amúgy meg szerintem ha az a cél, hogy a gyereknek jobb legyen, akkor nem az a fontos, hogy szülőként, felnőttként egy csomó ránk rakódott sablonnal hogyan viszonyulunk a szélcsőhöz. nekem császár után speciel az életemet mentette meg.

muzli írta...

nekem egyelőre a popsis hőmérőzés is mumus, még szerencsére nem kellett alkalmazni. bár én az orrszívó porszívótól is be voltam rezelve, aztán Lili még majdhogynem élvezi is. Hát ez van, bexari új anyuka vagyok, de majd megedződöm idővel. :o)

Névtelen írta...

Kedves "fakanál"

Ha te használtad azt a bizonyos "rettegett" szélcsövet légyszíves oszd meg velünk a fellelhetőségét. Köszönöm
Nagyi

muzli írta...

Azt hiszem fakanál jópár évvel ezelőtt használta. Nagyjából egyidősek vagytok. :o)

Névtelen írta...

Gyógyszertárakban érdemes keresni, életet ment. Ráadásul azonnali a hatás, nem fél óra-óra múlva enyhíti a fájdalmat.
Hegye picit bekrémez, ennyi a titok. Én nem írnám le ilyen gyorsan.

muzli írta...

Azóta megoldódott a gond, váltottunk tápszert, és eddig ez a legjobb. Megszűnt a sok bukás, van rendes rotyogtatás és nem fáj a pocak.