Lili első bejegyzése

Kedves Mindenki, ezt a bejegyzést én írom, Lili. Anyukám megengedte, - mivelhogy tegnap egy hónapos lettem - hogy én is írkáljak egy kicsit. Hát gondoltam leírom mi mindent tanultam mióta megszülettem.
Szóval az már egyszer biztos, hogy megismerem anyukámat és apukámat. Az arcukat is és a hangjukat is. (ennek ők különsen örülnek, különösen anyukám, ő elég sokat pityereg állítólag örömében, hát nemtom én általában éhségemben pityergek meg akkor ha fáj a pocakom vagy valami ilyesmi)
Egyre többször és jobban emelgetem a kobakom. Remélem apáék odafigyeltek erre a dologra amikor készültem, mert egy kicsit még nehéz tartani a buksimat. Ezért gyakran orraesem. Ettől ők hol nagyot nevetnek, hogy meg megrémülnek. Pedig nekem nem fáj, de azért remélem egy idő után már nem lesz ilyen nehéz tartani, kicsit kellemetlen.
Figyelek a fényekre és a színekre. Utóbbiakra nagyon. Imádom a lakás falain lévő képeket nézegetni. Tátott szájjal bámulom apáék gobelinjeit és a festményeket is, a konyhaszekrény is lenyűgözött a minap. Tele van mindenféle fényes, színes dologgal. Az már tuti, hogy ahogy nagyobb leszek jobban meg kell vizslatnom ezeket a izéket. Ma reggel elbambultam az ajtófélfán. Én még sosem láttam ilyet. Nemtom mire való, de azt hiszem meg kell majd kérdezzem, ha már meg fogom tudni. Biztosan válaszolnak majd.
Anya sokat beszél hozzám. Meg énekel is. Két éneket már felismerek. Viszont ha újít valamit a repertoáron, na akkor bizony ráncolom a homlokom, mert azt tudom, hogy valami újat hallok. Olyankor anya mosolyog. És én is. Egyre többször. Hol álmomban, hol ha csiklandoznak, hol fürdés közben és apára is amikor bohóckodik nekem. Mert apa nagy bohóc. Mindig mókás dolgokat csinál. Néha nem értem, de anya mindig nagyokat kacag rajta, úgyhogy biztosan vicces. Mire megnövök én is rötyögni fogok apa bohóckodásán az biztos.
Hát, ennyi telik tőlem egy hónapos létemre. Nem kevés, bárki megmondhatja. Jó kislány vagyok, igyekszem nagyon. Anya most szólt hogy késő van, menjek aludni. A jó kislányok pedig szót szoktak fogadni, úgyhogy most megyek a kiságyamba és még gőgicsélek egy sort a macinak, a vízilónak és a bogárnak. Ők a legjobb barátaim, mindig megértenek. Sziasztok nénik és bácsik, jövök még. Csőrikés puszi: Lili