ahogy a 18-as villamos araszolt velem a rakparton átbambultam a pesti oldalra és az ég pontosan úgy nézett ki, mint a hollywoodi katasztrófa filmekben, amikor már majdnem itt vannak a gonosz földönkívüli megszállók. Szürke, lilás, gonosz és baljóslatú volt. Isten bizony már csak a vészjósló zenekari aláfestés hiányzott. Nagyon elkezdtem fázni.
Azt hiszem a tél ma nem a legszebb arcát fordította felém. Sebaj, majd holnap.
Life is a flower - nyöszörgi most az Ace of Bace a rádióból. Ja, az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése