.JPG)
Szégyen ide, szégyen oda most először elfelejtettünk bejegyezni. Én is, Lili is. Ez csak azért lehetséges - azonnali mentegetőzés - merthogy mostanában Lili aktív. Írtózatosan. Elkezdett önállóan játszani, önállóan - végre - kanállal, villával enni - na azért még elkél a felügyelet bőven még úgy a következő x évben és egyáltalán elkezdi az önálló kis életét, ami egyenlő azzal, hogy egyre több negatív élmény is éri.
Gondolok itt arra, hogy menetel a lakásban ezerrel, vállán az éppen aktuális szatyor, táska akármi, bámul jobbra-balra, majd hirtelen huss, kinő előtte az ajtófélfa. Naná hogy nekimegy, naná hogy kopp, naná hogy puff és naná, hogy ordítás és spuri anyuhoz vígaszért. Márha nem én érek oda előbb, hogy pusziljam a tragédia színterét.
De ugyanígy útban van az ebédlőasztal lába, a fésülködő asztalom, az ágy széle-oldala akármilye. Edződik a csaj. És rámol, és szumatyol és aranyvirág.
De legfőképpen utánoz. Mindent és mindenkit.
Így lehet, hogy profin borotválkozik - látta az apjától - tökéletesen keni az arcát a krémjével - látta tőlem ahogy én is csinálom - utánozhatatlanul gyömöszöli a kézfejére a krémet és imádja a lábszárát kenőcsözni - sajnos nagyon száraz a bőre, de ettől függetlenül kenőcsmániás a gyerek. (vajh kitől örökölte?)
Nagyiéktól kapott egy bilit 2 hete. És tetszik neki. Együtt trónolunk a klotyiban, édesen belükvercel és rogyaszt, de egyelőre még nekem kell rápasszintani. És akkor büszkén ücsörög. Ruhástól. Majd egy idő után kéri a klotyipapírt, elintézi vele amit el kell és bedobja a bilibe. Majd kihalássza és letörli vele a csempét. Én meg ilyenkor zuhanok le a klotyiról a röhögéstől. Baromi édes a kis csóka.
De nem szeret öltözködni, a hideg időjárás nem tesz nekünk jót, kemény hisztivel indulunk el otthonról és általában azzal is ér véget a séta, mert felöltözni köszi nem, levenni meg még úgysem. Kemény dió, de legfőképpen izzasztó. Rohadtul. Mindegy, már csak párat kell aludni és hipp-hopp itt a tavasz. Alig várom.
Gondolok itt arra, hogy menetel a lakásban ezerrel, vállán az éppen aktuális szatyor, táska akármi, bámul jobbra-balra, majd hirtelen huss, kinő előtte az ajtófélfa. Naná hogy nekimegy, naná hogy kopp, naná hogy puff és naná, hogy ordítás és spuri anyuhoz vígaszért. Márha nem én érek oda előbb, hogy pusziljam a tragédia színterét.
De ugyanígy útban van az ebédlőasztal lába, a fésülködő asztalom, az ágy széle-oldala akármilye. Edződik a csaj. És rámol, és szumatyol és aranyvirág.
De legfőképpen utánoz. Mindent és mindenkit.
Így lehet, hogy profin borotválkozik - látta az apjától - tökéletesen keni az arcát a krémjével - látta tőlem ahogy én is csinálom - utánozhatatlanul gyömöszöli a kézfejére a krémet és imádja a lábszárát kenőcsözni - sajnos nagyon száraz a bőre, de ettől függetlenül kenőcsmániás a gyerek. (vajh kitől örökölte?)
Nagyiéktól kapott egy bilit 2 hete. És tetszik neki. Együtt trónolunk a klotyiban, édesen belükvercel és rogyaszt, de egyelőre még nekem kell rápasszintani. És akkor büszkén ücsörög. Ruhástól. Majd egy idő után kéri a klotyipapírt, elintézi vele amit el kell és bedobja a bilibe. Majd kihalássza és letörli vele a csempét. Én meg ilyenkor zuhanok le a klotyiról a röhögéstől. Baromi édes a kis csóka.
De nem szeret öltözködni, a hideg időjárás nem tesz nekünk jót, kemény hisztivel indulunk el otthonról és általában azzal is ér véget a séta, mert felöltözni köszi nem, levenni meg még úgysem. Kemény dió, de legfőképpen izzasztó. Rohadtul. Mindegy, már csak párat kell aludni és hipp-hopp itt a tavasz. Alig várom.
1 megjegyzés:
Nem tudom mikor olvastam ilyen jó hangulatú beszámolót tőled.lehet hogy sikerült egymásra hangolódnotok? Csak így tovább, meglessz az eredménye!Vagy már meg is van????
A/M
Megjegyzés küldése