Hát az van, hogy nincsen semmi. Szépen lassan alakul a babaszoba, van már babaágyunk - összeszerelve - komódunk - összeszerelve - és babakocsink, szintén összeszerelve. Van tekintélyes pocakunk, ez is össze van szerelve eléggé rendesen, állítólag minden rendben van vele.
Van szülésznőnk, kivéve ha a gyerek két nappal később óhajt a világra jönni. Akkor nincs. De legalább orvosunk lesz tutira.
Van már jónéhány babaruhácskánk, a kedvencem a 0-ás babazokni. Hehe. Nullás.
Ami nincs. Kedvem kimozdulni otthonról, de még Balatonra sem. Inkább a Balaton jöhetne ide, hogy délutánonként beleugorjak. Merthogy fürdeni azt szabad. Mondá a doki. Hát én fürdök.
Nincs továbbá ingerenciám izzadni - ez nem érdekli a szervezetemet, izzadok mint egy ló, nem szeretek hajolni, azt valamiért csak délelőtt vagyok képes kivitelezni - nem röhög tényleg így van valamiért. Ja, és újabban nem bírom a kaják szagát. Tudom, hogy illatuk van, de nekem ezek újabban szagok. Rühellek a hentes előtt elmenni, mert hányhatnékom van, minden húst büdösnek érzek, valamint a hagyma szagát sem bírom legyen az bármilyen formában. Legjobban akkor undorodom tőle, ha párolódik. Broááá.
Ami remélem elmúlik, ha megszületik a baba: álmosság, extra érzékeny szaglás, gyomorégés, állandó gyomor telítettség, egyik pillanatról a másikra levegő nem kapás, kíváncsi tekintetek az utcán, 40 kg-os lányok lesajnáló pillantásai, és a házbeli sosemlátott öregasszonyok hülye kérdéscsokrai a felszedett kilóimról (úgy 9 körül lehet), valamint hogy tényleg akartuk-e a gyereket (tényleg bazmeg), fiú vagy lány (még mindig nem tudom és már nem is akarom tudni) örülünk-e neki (nem bazmeg, nem örülök neki, azért tartottuk meg), egyik "kedves" ismerős megjegyzései, mely szerint gömbike vagyok (anyád) és pont úgy nézek ki, mint a lánya. Namost azért kéne hogy gáz legyen az ő szemszögéből, mert a lánya 6 héttel a hátam mögött kullog. A csajt állítólag leállították minden kajáról, vizet ihat és zöldséget ehet sovány hússal. Nekem még egyetlen egészségügyi képződmény nem mondta, hogy "sok" lennék bárhogy is. Na innetről kezdve anyád a göbmike barom. De ilyet a jólnevelt kismama nem mond, mert ugye akkor már rögtön nem vagyok édi-bédi babaváró mamika. Nem is, nő vagyok és nem hülye. Bár mostanában egyre gyakrabban érzem, hogy hülyének akarnak nézni. Azt gondolják, hogy ahogy nő az ember hasa, úgy csökken az IQ-ja? Vicces. Nem, inkább egyáltalán nem az. Bosszantó.