Az első jókedvű, klassz nap már nem tudom mióta.
Reggel végre nem kellett korán kelni, így családilag aludtunk fél 9-ig, így kicsit elcsúszott a nap, de a fene sem bánta, átaludtuk az éjszakát, ilyen idestova legalább 3 hete nem volt.
Aztán elkezdett hullani a hó, mi nyakunkba vettük a karácsonyi várost és sikerrel jártunk.
Lili ismét jól érezte magát papival, mi sem voltunk feszültek végre, nem tudom mióta ismét tudtam szívből nevetni J. viccein.
Beszereztük a maradék hiányzó ajándékokat, (már tényleg csak alig vagyok adós pár aprósággal) és már a fenyőfa is az erkélyen várakozik a nagyjelenetre.
Jajj, annyira kellene még néhány ilyen nap, hogy helyrebillenjen a lelkem.... de ne legyek elégedetlen; ez is isteni volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése