Összes oldalmegjelenítés

2009. május 17., vasárnap

Tökéletes nap

Jó dolog az, ha az ember lányának szülinapja van. Az meg még jobb, ha a férje figyel a kívánságaira, és ha lehet teljesíti. Az már más kérdés, hogy ehhez kell egy olyan hétvége, amikor a csirke átadható megőrzésre a nagyszülőknek - ez így nyár közeledtével egyre neccesebb, de mindegy.
Szóval az egész úgy kezdődött, hogy nem kellett pótpelenkázó-készletet, ivókát, rágcsát és plüss nyulat magammal vigyek, ja és cumit sem, ezét mehettem egy kisebb, ámde sokkal csinosabb táskával.

És hipp-hopp ott is voltunk a Szépművészeti Múzeumban, irányban a Mucha kiállítás felé. Mucha régi kedvencem, és nagyon vágytam erre a kiállításra, hamár egyszer amikor Prágában voltunk elmulasztottuk.

És nem csalódtam, sőt. Csigalassúsággal, centiről-centire végigbámultam az összes csodát, amit az "öreg" alkotott, hihetlen szépségesket láttam, és nem vettem meg a kiállítás katalógusát, mert vacak volt, ellenben vettem néhány jó minőségű képeslapot, most azoknak vadászok keretet....de ez már más tészta.

A következő állomás a Rozmaring étterem volt. A Bajor csülök és a Somlói galuska, nahát az hmmm, valami isteni volt. A kiszolgálás megfelelő, az idő tökéletes, szóval kifogástalan ebédet költöttünk el - és egy csomó pénzt.

A nap utolsó állomása mozi volt, megnéztük az Angyalok és démonokat.

Szerencse, hogy régen olvastam a könyvet, de még így is feltűnt, hogy alaposan átvariálták. Mindenesetre a film nagyon jó volt, fordulatos és nem elhanyagolható, hogy Tom Hanks - akit egyébként szeretek - lefogyott és fodrásznál is volt (a Da Vinci kód minősíthetetlen volt szerintem) és ami meg a hab a tortán, hogy ugye Rómában játszódik és nekem nagy szerelmem Róma, úgyhogy nagyjából 10 percenként sajdult bele a szívem a csodás templomokba, a szűk utcákba, a trattoriákba.... jajj oda is vissza kell menni. Megint.

Szóval olyan szülinapom volt, amilyet csak álmodhattam. Minden kívánságom teljesült, de azért ott legbelül igenis úgy gondolom, hogy megérdemeltem. Jó volt nekem, nagyon jó volt nekem. Köszönet illeti J-t, mert elhitte, hogy ezek a dolgok nekem most fontosabbak, mint egy újabb parfüm, vagy ruha, vagy akármi. És mert megértette, hogy ezektől én tényleg, TÉNYLEG boldog voltam és még vagyok is egy darabig. Klassz férjem van, na. Az meg már csak lábjegyzet, hogy olyan tortát kaptam, hogy szemem-szám tátva maradt. Aki tudja, hogy milyen volt a múlt évben az "ország tortája", na az tudja miről beszélek. Fenomenális.

5 megjegyzés:

calcifer írta...

Boldogot neked!

Marcipánördög írta...

Sok boldogságot!

muzli írta...

Köszönöm szépen csajok!!!

rubi írta...

Isten éltessen, örülök hogy ilyen szép napotok volt! :*

Fércművek írta...

Mintha a saját májusi szülinapomat olvastam volna. :))) De én magamnak szerveztem, biztos, ami tuti. :))