Összes oldalmegjelenítés

2009. április 4., szombat

Csodálom a gyerekem

Túl vagyunk rajta. Végre. Csütörtökön 3/4 11-kor bevitték, és 1/2 12-kor kihozták a műtőből. Este 5-kor hazavihettük, majd tegnap reggel vissza kellett mennünk kötözésre. A kórházról annyit, hogy nem sokat változott a múlt év májusa óta, azonban annyiban mindenképpen, hogy ott dolgozik egy olyan nővér, aki A NŐVÉR megnevezést nyugodtan magáénak mondhatja. Aki még szívvel csinálja, aki még szereti a beteg gyerekeket, aki pedig már 31 éve csinálja. Nem is értem, de minden tiszteletem az övé.
És minden csodálatom a gyerekemé, aki alig 6 órával a műtét után már rá akart állni a lábára - és meg is tette és volt ereje nevetni.
Aki 24 órával a műtét után focizik, mászik a székre az ágyra, guggol és térdel - és le akarja venni a kötést a lábáról (naná hogy nem szabad, iszonyú harc lesz még ezért már látom).
Nem vagyunk hülyék, ezeket azért csinálhatja, mert nyilvánvalóan jól van és azért is, mert a főorvos - aki műtötte - megengedte, sőt javasolta.
Bár asszem Lilit hatökrös szekérrel sem tudnám megállítani, iszonyatos akaratereje van és ezek szerint példás szervezete, ami ilyen gyorsan képes ilyen szintű regenerálódásra.
Szóval ezek vannak. Mi mostanra kezdjük kipihenni az elmúlt jónéhány nap szorongását, rettegését, féltését, de még most is - és még ki tudja meddig - csomóba ugrik a gyomrom és száguldok fogni őt ha olyat csinál, amit én kockázatosnak vélek ő meg naná hogy nem.

Nem kertelek, pocsék volt. Ha bemegyünk a kórházba, akkor mindig olyan dolgokkal szembesülök, amiket napokig tart feldolgoznom, de még mindig könnybelábad a szemem ha a múlt évben megismert Ágika jut az eszembe, aki akkor már csaknem egy éve volt az osztályon, mert az anyja rágyújtotta a házat....most pedig a szellemi és testi fogyatékos, de hihetetlenül kedves és szép Pálma, aki sírt amikor elmentünk, mert azt hitte, hogy sokáig maradunk és milyen jó lesz, hogy akkor sokat olvasok neki verset a Bóbitából - józan ésszel felfoghatatlan dolgokat lát ott az ember.
A Heim Pál Gyermekkórház Ortopédiai osztályán.
Az "Ép-Kéz-Láb" Alapítvány várja az 1%-kot, amit kizárólag ennek az osztálynak a fejlesztésére fordítanak. Adószámuk:18177095-1-42 Bankszámla száma: 11707024-20432621
Ha gondoljátok adjátok nekik. Egészen biztosan jó helyre fog kerülni.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Lilike nagyon klassz kislány,gratula Neki és a Szüleinek is. Ilyen hozzá állással biztos a gyógyulás!!!!!
A/M